Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
katonaság
oktatás
bunker
egészségügy
jegyrendszer
osztályharc
svábok
Csendőrség
óvóhely
zsidóság
II. világháború
szovjet megszállás
Ukrajna
Horthy Miklós
át- és kitelepítések

Bízni kell, ha az ember nyomorult is

2665 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: Az interjúalany beszél születéséről, és arról, hogy gyermekkorában nagy beteg lett a mandulájával (0:00). Beszél sommás szüleiről, arról, hogy nagyapja nem szerette az urakat, és megütötte az intézőt, valamint arról, hogy miként kísérték el a szüleiket (1:35). Szól arról, hogy nagyon beteg lett a lába és mankóval kellett járnia (7:35). Egyik nap egy mellette elhaladó úri kocsin ülőket leköpött, mire az úr felvette és elküldte kórházba (10:00). A kórházban hárman aludtak egy ágyban, de gyorsan megműtötték (13:05). Szól a háború utáni jegyrendszerről, és arról, hogy lányok hajsütését vállalta piszkavassal, hogy pénzt keressen (16:52). Beszél a megszállásról, arról, hogy akkoriban gomba helyettesítette a húst, az intelligens német katonákról és az erőszakoskodó oroszokról, valamint az ukránokról. Az oroszok elől két másik lánnyal egy hordóban bújtak el (19:34). Szól arról, hogy a háború után a nincsteleneket ki akarták telepíteni a svábok helyére a Dunántúlra, ami nem nagyon tetszett a családnak, de belekényszerültek. Nagyon szomorú volt, ahogy még egy ideig ott laktak velük együtt azok, akiket kitelepítettek. De öt évvel később mindenki vissza tudott költözni a saját lakásába. Csendőr nagybátyjáról is beszél, aki bújkált a háború utáni időkben (23:57). Végül oktatásáról, művelődéséről szól, arról, hogy a párttitkár is örült annak, mennyire jól tudja az oroszt, valamint férjével való megismerkedéséről szól (31:48).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Kalo Vilmosné Bene Mária
Interjúalany lakhelye: Kesznyéten
Interjúalany született: Szomolya, 1931
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Felvétel helyszíne: Kesznyéten

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél a II. világháborút érintő emlékeiről, különös tekintettel a zsidók elhurcolására (0:28). Szól arról, hogy a szovjetek elvonulása után visszatérhettek lakhelyükre, és szembesültek azzal, milyen pusztításokat okozott a háború (6:43). Beszél a háború utáni évek nélkülözéseiről, az inflációról és a cserekereskedelem megindulásáról (8:02). Hosszan beszél Cigánd szokásairól, a hagyományos vidéki életkörülményekről, a Tiszán való átkelésről, a hagyományos mosásról és vasalásról (10:08). Rátér tanulóéveire, az oktatás 1945-ös megindulására (15:46). Beszél továbbtanulásáról, a tanári pálya választásáról, és a kollégiumi életkörülményekről (19:16). Külön szól a tanári kar összeállításáról és a kollégiumi viselkedésről (24:55). Beszél arról, hogy a viszonylagos elzártságban is milyen kaotikus viszonyokat okozott az 1956-os forradalom (26:58). A végzésről és a munkavállalásról is szól (30:13). Végül a KISZ-t és az úttörőmozgalmat írja le részletesen, a tisztségeket, a törvényeket (33:10), és kitér a különböző táborokra, kirándulásokra is (41:30).
Interjúalany: Elek Menyhértné
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 27.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Horthy-korszak visszásságairól, és a földkérdésről (0:30), majd rátér arra, hogy milyen nehézségeket okozott nagyapja temetésének költségei, és arról, hogyan próbált mások könyvéből tanulni az iskolában (5:20). Szól arról, hogy milyen nehéz volt elhelyezkednie (9:18), valamint arról, hogyan segített neki a tanító munkát kapni az Egyesült Izzónál (14:00). Arról is szól, hogyan járt a Tungsram könyvtárába olvasni, és miként ismerkedett meg Andréka úrral, aki illegális kommunista volt, és aki a népi írók felé terelte (18:16). A gyári munka során a zsidókkal és nyilasokkal való megismerkedésről is szól (23:05). Szól arról, hogy felvették középiskolába, de be kellett vonulnia a hadseregbe. Később dezertált, alig kerülte ki a csendőröket, de végül nem kapták el (25:20). Szól arról, hogy az oroszok is elvitték dolgozni, miután megszállták az országot, megpróbált elszökni, de nem sikerült (31:20). A Nemzeti Parasztpártban irodalmi példaképei ültek, így belépett, bár nem szerette a pártpolitikát. A legfontosabb kérdés a földreform volt, amit pártja dolgozott ki (32:32). 1947-ben a legfontosabb kérdés a szövetkezetek kérdése volt, erről Erdei Ferenccel közösen tartott gyűlést (35:20). A fordulat éve az NPP-t is felszámolta, sőt, a tagok az állambiztonság látókörébe kerültek (40:30), majd 1956-ban Veres Péter ki is jelentette, hogy többé senki balekja nem lesz (42:30).
Interjúalany: Kővári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 13.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a családjából többeket elvittek munkaszolgálatra (0:59), kitér a „felszabadulásra” (2:02), tanulmányaira (2:32), az 1956-os eseményekre (7:18), az ismerősei között található áldozatokra, disszidensekre (9:45), arra, hogy hol szolgált katonaként, majd rátér az esti egyetemi képzésére (12:34), a Kádár-korszakbeli teljes foglalkoztatottságra (13:40), majd visszatér az esti egyetemi tanulmányaira (15:37), a család második világháborús veszteségeire, háborús emlékeire (20:20). Mesél felesége munkájáról (24:07), a külföldi utazás lehetőségeiről (25:37), az angolok elleni 1954-es 7-1-es győzelemről (27:42), a szórakozási lehetőségekről (30:51).
Interjúalany: Leichner János
Felvétel időpontja: 2011. március 09.