Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
rendszerváltoztatás
cselédség
Rendőrség
II. világháború
megfigyelés
szovjet megszállás
rekvirálás
szerzetesrendek feloszlatása
Római Katolikus Egyház

Élet a két világháború között

3472 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Témakörök: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdett iskolába járni, hogyan készítette fel édesanyja, és milyen felszereléssel dolgoztak (0:12). Rátér későbbi élményeire, a második osztályra és tanulmányai befejezésére (6:00). Szól a gyakorlóiskoláról (8:48), és arról, hogy a nővér megkérte apját, hogy tandíjmentesség fejében hagyja ott a lányát tanulni, de édesapja nem tudta nélkülözni a lányát a munkából (10:42). Szól arról, hogyan nevelte a nagyanyja, mikor édesapa cselédnek állt (15:00), majd hogyan költöztek egy rokonukhoz (19:00). Beszél II. világháborús emlékeiről, az oroszok előli bújkálásról és a rekvirálásokról (26:20). Szól arról, hogy mennyire próbálta elnyomni a vallást a kommunizmus. Őt is megfigyelték, hogy templomba vitte a gyerekeket, a férjét pedig még a rendőrség is zaklatta (31:40). Végül a rendszerváltoztatásról szól (33:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Czipóth Józsefné
Interjúalany lakhelye: Csákvár
Interjúalany született: Csákvár, 1920
Interjúalany foglalkozása: szolgáló
Felvétel időpontja: 2011. április 17.
Felvétel helyszíne: Csákvár
Interjút készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: Mindennapi élet
0:00 családi háttér, gyermekkor, a bátyja harcolt a második világháborúban, meg is sebesült 6:25 a háború után sokat zaklatták a családot, megbüntették őket pl. kutyaugatásért is, jegyezniük kellett békekölcsönt is 10:00 a beszolgáltatások alatt mindent elvittek, 1960-ban pedig jött a TSZ, akkor is mindent elvittek 14:30 a Szovjetunióba két testvérét is elvitték 18:37 éjfélre még haza kellett menniük, ha pedig elmentek, akkor azt csoportosan tették 20:55 a vallásos nevelés az ő generációjára még jellemző volt, de a gyermekeire már nem 25:54 gyermekként dolgozniuk kellett a ház körül 30:29 miután az orosz hadsereg feldúlt mindent, nehéz volt az újrakezdés 39:44 a mai napig megmaradt a vallásos élete
Interjúalany: Ungi Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Mindennapi élet , kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, és arról, hogyan kezdett énekelni a pécsi fiúkórusban, majd arról, hogyan lehetetlenítette el, majd szüntette be a kórus működését az állambiztonság (0:06). Szól a két világháború közötti életkörülményekről, a II. világháborúról és arról, hogyan élte meg gyermekként a bombázásokat (4:30). Szól arról, hogy milyen nehezen találták meg a közös hangot az újonnan betelepített csángók és a svábok maradéka (8:00). Szól arról, miként került a pécsi kollégiumba (11:30), valamint arról, hogyan tört ki Pécsett az 1956-os forradalom (12:48), majd arról, hogy a forradalom után fél évre eltörölték az orosz nyelv tanítását (16:36). Szól a Kádár-korszak konszolidációjáról (17:40), majd arról, hogyan került a pécsi zeneiskolába (19:53), és arról, milyen személyes emlékeket őriz Kodály Zoltánról (22:28). Elmesél egy történetet, mikor a forradalom ötödik évfordulóján semmiség miatt zaklatták őket a titkosrendőrök (27:55). Beszél családalapításáról és munkahelyeiről (31:28). Elmeséli, hogy megbízták egy zenetagozatos iskola megalapításával (33:42). Végül a megélhetésről és a Kádár-korszak hétköznapjairól beszél (38:10).
Interjúalany: Murányi Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. február 18.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Hossz: 00:26:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Kivándorlás
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), arról, hogy édesapja egy szovjet lágerben halt meg (0:37), az államosítások családot érintő hatásáról (2:28), a Horthy-korszakról (4:11), a Rákosi-korszakról, erőszakos téeszesítésről, padlássöprésről, terrorról, deportálásokról, kontraszelekcióról (5:25), ismerősei ’56-os részvételéről (9:55), a vallásgyakorlás lehetőségeiről (12:31), az 50-es éveket átható félelemről (13:10), munkájáról, életszínvonalról a Kádár-korszakban (16:07), szórakozási lehetőségekről (18:40), a rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző időszak enyhüléséről (20:29), Magyarországra történő áttelepüléséről (21:16).
Interjúalany: Sebi János
Felvétel időpontja: 2011. március 28.
Készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda