Interjú

Gyűjteményhez ad
maszek
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
'50-es évek
hadifogság
rekvirálás

Részt vettem a villamosításban

2574 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 4:30 édesapja tüzér volt a háború alatt, majd amerikai hadifogságba esett 6:48 utána festőként dolgozott, majd 1948 után autó-motor szerelő műhelye lett, de a magas adók miatt, valamint az államosítások következtében fel kellett adnia 9:00 repülőüzemben, majd az Ikarusnál dolgozott 9:42 a házukat előbb német, majd orosz katonák érkeztek hozzájuk, utóbbiak egy orvos család volt, és ezzel ők jól jártak 12:43 az élelemhiány miatt dugdosták sokáig az ennivalót, de kaptak például amerikai segélyt 14:51 mesél az iskoláiról, volt hittanoktatás is, jártak templomba, elsőáldozó is volt, később tiltottá vált a templomba járást 17:17 jártak gyapotot szedni, mert iskolásokkal jártak gyapotot szedni 19:12 a gyári dolgozókat vitték ki a TSZ-szervezés idején agitálni 23:48 az általános iskola után erősáramú technikumban tanult tovább, egy évig előtte dolgozott, ekkor érte őket az ötvenhatos forradalom, de sok emléke nincs róla 26:35 a középiskola után behívták a katonaságba 29:00 mesél a falu-, TSZ-, és városvillamosításról 32:51 a rendszerváltoztatás idején már máshol dolgozott, utána pedig egy kft-ben nyílászáró-gyártással foglalkoztak, majd beszállt a felesége cégébe 38:22 a rendszerváltoztatásban részben csalódott, mert nagyon sok munkahely megszűnt
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Ötvös László
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1942
Interjúalany foglalkozása: energetikus, villamosmérnök
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, kitérve nagyapja I. világháborús olaszországi hadifogságára (x). Szól apja katonai szolgálatának kezdetéről és a katonai kiképzésről, kitérve a mustárgáz elleni védekezés gyakorlására is (07:55). Beszél édesapja koronaőri felvételijéről (13:06), majd szolgálatáról, például az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson (14:08) vagy az olasz király látogatása során (19:45). Szól arról, hogyan került édesapja Kéri Kálmán írnoka, majd rátér Magyarország kiugrási kísérletére, a Nyugatra menekítésre és édesapja bajoroszági hadifogságára (30:45) és a hazatérésről (23:16). Beszél a kommunisták magyarországi hatalomátvételéről és arról, hogyan végződött édesapja katonai pályája (36:40). Végül a rendszerváltoztatás utáni rehabilitációt említi (43:32).
Interjúalany: Juhász Miklós
Felvétel időpontja: 2010. december 02.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:18), édesapja második világháborús részvételéről, hadifogságban töltött éveiről (6:58), édesapja hazatérése utáni életéről, házasságáról (11:31), az államosítások következményeiről a családra nézve, gyerekkori élményeiről (16:28), a Ratkó-korszakról (20:30), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:55).
Interjúalany: Fajszi Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.