Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
sport
'50-es évek
sztahanovista mozgalom

A szocialista nehézipar fellegvára: a nógrádi szénbányák (Vajda István 1)

3327 megtekintés

Hossz: 00:50:00
Leírás: Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. A Blaskovits - uradalom gépészének a fia Szegeden vegyészmérnöknek tanult, 1954-ben került Salgótarjánba, a szénbányához. Az interjú a szocialista nagyipar fellegvárának hatvanas – hetvenes évekbeli virágzásáról, Salgótarján modernizálásáról, majd a rendszerváltoztatás utáni tragédiájáról szól. Képet kapunk az ötvenes évek falusias – nyomorúságos Salgótarjánjának szocialista mintavárossá fejlesztéséről, a régi munkáskolóniák lebontásától a zsidónegyed eltüntetésén át a motorizáció kezdeteiig. A növekvő energia (szén) igény nyomán fellépő munkaerőhiány magyarázza a rendkívüli kedvezményeket: 10 év aláírása esetén kétszobás korszerű lakás vagy kertes ház juttatása, kiemelkedő bányászfizetések. Beszél a sztahanovizmus ellentmondásairól (kezdetben megérdemelt elismerés, később ellentét forrása a munkásrétegek között), a földalatti bányamunka rendkívüli nehézségéről és veszélyeiről, a munkaszervezés elveiről, a bányavállalat szerepéről a lakásépítések finanszírozásában, a szabadidős, kulturális és sporttevékenységek szervezésében és dotációjában. A fénykorban, a hatvanas évek közepén, 12500 fő volt a munkáslétszám. Az interjú záró része ennek a prosperitásnak a végéről, a hanyatlás okairól szól: cserearányromlás, gázár – robbanás, stagnáló szénárak, veszteségessé váló kitermelés, csökkenő energiaigény következésképpen termelési volumen, végül a záró akkord: 1990 után a bejövő nyugati tőke felvásárolja a piacokat és leállítja a szénbányászatot. 0:00 családi háttér 1:22 1954-ben végzett a szegedi vegyipari technikumban, és akkor került a szénbányába Salgótarjánban, felidézi, hogy hogyan osztotta be az 1200 forintos fizetését 5:17 mesél a korabeli bányászszállásokról és Salgótarjánról, akkoriban szinte nem voltak emeletes házak, számos villamosvasút közlekedett 11:52 a bányalaboratóriumban dolgozott, szénelemzőként 13:12 a bányavidékeken lévő nem szoba-konyhás házakból álló kolóniát lebontották, és elkezdték a szabaddá tett telkeket beépíteni 18:05 abban az időben a különböző vezetőknek voltak autói, általában Moszkvicsai, de később bejöttek a keletnémet autók 20:12 a munkahelyen és az önkormányzatnál igényelni kellett lakást, és sorba rendezték őket az újabb és újabb lakásoknál 24:45 a bányamunka nagyon kemény volt, az egyik legnehezebb szakma volt 28:11 a házak állami támogatással épültek, cserébe viszont nagy mennyiségű szenet és ezen keresztül energiát termeltek 30:00 a bányászok fizetését megemelték, hogy legyen elég munkaerő, felidézi a sztahanovista mozgalmat és a bányamunka beosztását 37:12 a 40-es években ún. kaszinókat építettek a bányászok számára, amelyek sportolási és szórakozási lehetőséget biztosítottak, többek között bálokat tartottak 41:27 a bánya foglalkozott azzal, hogy sportkörök legyenek, és voltak üzemi bajnokságok 43:56 országos szinten harmadik-negyedik helyen voltak a bányavidékek között 46:58 az olajárrobbanás miatt a bányavállalatok a nyolcvanas évekre veszteségesek lettek, ezért a villamos művektől vont el pénzt 49:24 1990 után a nyugati tőke megvette a gyárakat, és bezárta, hogy piacot vegyen
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Interjúalany neve: Vajda István
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Csanádpalota, 1935
Interjúalany foglalkozása: vegyész
Felvétel időpontja: 2010. december 16.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a Debreceni Református Kollégiumban (0:25). Feleleveníti II. világháborús emlékeit, a debreceni tankcsatát, illetve az orosz katonák erőszakoskodását (3:30). Külön szól arról, hogy kétszer is el akarták vinni málenkij robotra, de végül megmenekült (06:20). Visszatér iskoláira (9:04), kiemelve a szakérettségisek szerepét (10:30). Tanárként Debrecenben (12:26), majd Sopronban helyezkedett el, s utóbbival kapcsolatban szól még a "kuruc-labanc" kulturális különbségről is (14:35). Beszél az általa szervezett és országossá növekedett fizikaversenyekről (17:25), majd arról, hogy mennyiben volt hátrány a kommunizmus ideje alatt egyházi iskolában tanítani (19:13). Szól arról, hogy miként maradhatott meg egy-két egyházi iskola az államosítások ellenére is (20:50). Végül a családalapításról, boldogulásukról és a családjáról szól (24:03).
Interjúalany: Nagy Márton
Felvétel időpontja: 2011. március 11.

Hossz: 00:51:00
Kiss Imréné 1920-ban született. Élete nagy részében Orgoványon lakott. Beszél a szüleiről, két világháború közötti szegénységről, elemi iskolai tanulmányairól. Az orosz megszállás durvaságát kevéssé tapasztalta,mert családjának sikerült jó kapcsolatot kialakítani a beszállásolt katonákkal. A beszolgáltatás miatt az 50-es éveket rosszabbnak ítélte meg, mint a megszállást.A férje egy politikai vita során összeverekedett több rendőrrel, ezért letartóztatták. A Kádár-korszakban főleg otthon gazdálkodtak, gyarapodtak, ezért a rendszerről visszamenőleg is jó a véleménye. "Volt munka." 00-12.20 Család, szegénység, szülők történetei 12.20-18.20 Elemi iskola, ismétlő iskola 18.20-24.25 Ötvenes évek, beszolgáltatás, szegénység 24.25-33 Szovjet megszállás,beszállásolt katonák étkezési szokásai 33-38 Téeszszervezés, patika államosítása, ahol dolgozott. 38-42.50 Gazdálkodás otthon 42.50-49 Férj verekedése a rendőrökkel, tárgyalás, börtön. 49-50.12 Kádár-rendszer "áldásai"
Interjúalany: Kiss Imréné
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:46:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, gyermekkorának emlékei 4:40 a háborús időkre emlékezik vissza, bombázásokra, az óvóhelyen töltött időkre 12:41 a háború után orosz katonák laktak a házukban, élelem-, és tüzelőhiány volt 18:10 egy hónapra vidékre küldik 19:51 a negyvenes évek viszonyaira emlékezik vissza, 1948-ban államosítják az iskolákat, Pócspetri is nagy visszhangot váltott ki, tüntetés is volt az iskolákért, amit a rendőrség feloszlatott 27:47 az egyetemi évekről mesél, geofizikus képzésre jelentkezett 31:25 az egyetem elvégzése után egy pécsi bányavállalatnál kapott munkát, mesél a munkakörülményekről, a felmérésekről 36:55 Az 56-os események előzményeiről nem tudnak semmit, mert el voltak vágva a világtól, de az októberi diáktüntetéseken pont Budapesten volt, az októberi eseményeket Budapesten élte át, látta az orosz tankok bejövetelét
Interjúalany: dr. Verő József
Felvétel időpontja: 2010. június 10.