Az interjúalany beszél családjáról, mindennapjairól. Petőfibányán kezdte el az iskoláit, majd Gyöngyösre költözött. Édesapja bányász volt, 9 gyermekes családot kellett eltartania. A jobb megélhetés és a gyerekek összefogásának érdekében költözött a család Petőfibányáról Gyöngyösre 1963-ban. (02:30) Beszél arról, hogyan került apja Petőfibányára 1948-ban, miként szerzett munkát. Elmondja a család mindennapi életét. Beszél az 50-es, 60-as évek kulturális életéről, szórakozási lehetőségeiről. A bánya biztosította a dolgozói számára a lakást, kikapcsolódást. Beszél a bányászok munkájáról, a balesetekről. (11:20) Beszél Petőfibánya településről, az ott élő emberekről. Sokakat politikai okokból telepítettek ide. (15:32) Szülei mélyen hívő katolikusok voltak. Vallásosnak nevelték a gyerekeket is. Emiatt lehetetlen volt, hogy a szülők jobb munkát kapjanak. (18:00) Elmondja, hogyan zajlottak a bányászünnepek, milyenek voltak a hagyományok. (19:26) Megemlíti az 1956-os eseményeket. Kevés információ jutott el Petőfibányára, csupán a munkát állították le. Egyedül az interjúalany édesapja dolgozott, azért, hogy a gépek ne menjenek tönkre. Visszaemlékezik, hogy gyermekként látta a forradalmat leverő szovjet tankok bevonulását. (22:02) A bányászokat a munka mind szellemileg, mind fizikailag leterhelte. ezért sokan lettek alkoholisták. (22:50) Miután a család Gyöngyösre költözött, sokáig tartott, amíg az interjúalany megszokta az új környezetet. Beszél a városban lezajlott változásokról. (26:24) Fogalommagyarázat (27:06).

Az interjúalany 1938-ban született Dobrádon. Szülei földnélküli napszámosok voltak. A II. világháború alatt menekülniük kellett, mivel pont a megmerevedett front közepén laktak. Egy rokonnál húzták meg magukat másfél hétre, 30-40-en voltak egy kis lakásban. A harcok után visszatértek. A megszálló orosz katonák nem voltak túlságosan durvák a település lakóival, egyszer azonban egy szovjet katona majdnem megölte őt és családját, de édesanyja megmentette. (04:32) A háború után újraindult a mindennapi élet. Mire összeszedte magát a család, elkezdődtek az 1956-os események. Tudomást szerzett a miskolci történésekről, de nem volt aktív résztvevő, Dobrádról csak ellátmányt vásároltak a forradalmárok. (07:52) 1958-1960 között töltötte le sorkatonai szolgálatát sofőrként Baján. Utána Budapestre költözött. (08:42) A Rákosi-rendszerről nincs sok emléke, mivel nem volt a családnak földje, ezért a beszolgáltatás nem érintette őket. A TSZ-ek véleménye szerint jól működtek. Beszél arról, hogyan vették el a kulákoktól a földet. Emellett rossznak találta, hogy tiltották a vallást, Mindszentyt bebörtönözték.(11:08) Budapesten buszsöfőrként dolgozott, elmondja mindennapjait a Kádár-korszakban. (12:32) Sosem politizált, de örült a rendszerváltoztatásnak, ekkor már újra szülőfalujában dolgozott fuvarosként. Szavazni nem jár. (14:00) Beszél a TSZ-ek szervezéséről. A földeket elvették a parasztoktól, többeket el is hurcoltak. (14:50) Fiatal korában nem volt lehetősége se tanulni, se szórakozni. (15:10) Mivel nem akart sosem politizálni, ezért 56-ban egyik oldalra sem állt. A rendszerváltoztatás után minimális kárpótlást kapott. (15:50) Beszél arról, hogy fiatal korában az egyetlen szórakozási lehetőségek a bálok voltak, amelyek általában verekedéssel végződtek. Megemlíti még a mindennapi életet, a munkát a házban, a konyhában és a földeken. Szobakonyhás lakásuk volt, amelyben nyolcan laktak. A vizet a Tiszáról hordták. Elmondja gyermekkorában milyen munkákat végzett, elsősorban tehenekre vigyázott. (22:48)

Az interjúalany mesél árvaságáról, a II. világháborúval és a svábok kitelepítésével kapcsolatos emlékeiről és katonaéveiről. Elmondja, hogy milyen nehézségek árán sikerült továbbtanulnia és gépészmérnöki diplomát szereznie. Szól az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének tagjaként és elnökeként végzett tevékenységéről is. 0:27--születés, család, ki nevelte fel árvaságában, milyen volt az árva sors; 5:56--emlékei a II. világháborúról, milyen balesetek érték a gyermekeket a háború után hátramaradt lőszerek miatt, milyen nélkülözéseket kellett szenvedniük, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 9:40--milyenek voltak az életkörülmények falun (fűtés, tisztálkodás); 11:25--milyen volt a II. világháború és a háború utáni világ; 18:22--milyen volt az oktatás a háború alatt, és hol tanult tovább a háború után, majd hol talált munkát ezt követően, hogyan lesz a svábok kitelepítése miatt teljesen árva; 21:38--mi történt a kitelepített sváb rokonaival; 28:59--katonai szolgálata; 32:57--emlékei az 1956-os eseményekről; 37:38--mit csinált a leszerelés után, hogyan tanult tovább az egyetemen a munka mellett; 38:25--az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének tagjaként és elnökeként kifejtett tevékenysége