0:00 ebben az időben sok szabadideje volt, ezért aktívan be tudott kapcsolódni az ellenzéki mozgalmakba, így a Páneurópai Piknik szervezésébe 2:29 az egyetemre azért nem vették fel, mert nem volt KISZ-tag, ezért lett ellenzéki, először a Szabad Kezdeményezések Hálózatának a tagja, később az MDF soproni szervezetének egyik alapítója volt 4:16 a családi indíttatás is közrejátszott, mivel a nagyapját a TSZ-be bekényszerítették 5:28 az MDF gyűlései mindig egy-egy tag otthonában voltak, egy ilyen gyűlésen kérték fel a szervezésre 8:39 az ő feladata lett például az áramellátás és az ivóvíz biztosítása a helyszínen, felvették a kapcsolatot a helyi tanácsokkal 11:59 tárgyaltak az osztrák helyhatóságokkal, ami szintén nem volt könnyű 15:31 láttak keletnémet disszidálókat átszökni a határon 17:39 a KÖJÁLL-nak meg kellett felelni az ivóvíz biztosításával, az áram pedig a hangosításnak, meg a világításnak kellett, utóbbit egy aggregátorral oldották meg 23:20 a határőrzár elbontása aggodalmat okozott, mert olyan szakaszokat is bontottak, amiket eredetileg nem akartak elbontani 24:46 visszaemlékezik a keletnémet határátlépőkre 34:27 Angela Merkellel is találkozott 35:47 beszél a pikniknek az életére gyakorolt hatásairól

Szomor Miklósné 1944-ben született Gyönkön, de családjával Budapesten élt egy bérházban. Édesapja megmaradt önálló kisiparosnak. Érzékelteti az 50-es évek légkörét: lakógyűlések, a személyi kultusz hatása az oktatásra. Szemtanúja az 56-os eseményeknek, érzékletesen mutatja be a szétlőtt várost. Középiskolában egyetemekről, kutatóintézetekből 56-os múltjuk miatt száműzött oktatók tanították, akik a lehetőségekhez mérten feszegették a rendszer kereteit. Érettségi után azonnal férjhez ment, három gyermeke született. Megelevenednek egy napról napra élő értelmiségi házaspár mindennapjai a Kádár-rendszerben: küzdelem a lakásért, a mindennapi megélhetésért. (00:00-05:38) a család bemutatása, születésének körülményei a német majd szovjet megszállás alatt; (05:38-09:40) egy kispolgári család mindennapjai a Rákosi-korszakban; (09:40-13:40) a személyi kultusz hatása az általános iskolában, kisdobos és úttörő mozgalom, a szovjet irodalom hatása, ellentmondás az iskola és az otthon hallottak között; (13:40-22:00) az 56-os forradalom az átlag budapesti polgár szemszögéből; (22:00-35:20) középiskola kommunista vezetéssel és büntetésből áthelyezett kiváló tanárokkal; (35:20-47:14) házasság, nehéz életkörülmények három gyermek mellett.

Az interjúalany 1940-ben született Tiszapolgáron (Szabolcs megye). Apja faipari munkás volt. Szülei 1948-ban elváltak. (03:30) Beszél diákéveiről, elmondja az iskolában uralkodó körülményeket. Elmondja, hogy húga tüdőgyulladásban meghalt fél éves korában. Beszél tanárairól, diáktársairól. (11:10) Beszél tágabb rokonságának történetéről, több családnál is élt, legtöbbet nagyszüleinél Nyíregyházán. (17:06) 1954-ben ipari tanulóként kezdte el kitanulni a bognár szakmát. Alacsony termete miatt hátrányban volt a társaival szemben. 1958-ban tett szakvizsgát. (20:56) Beszél a Rákosi-korszakról, a könyörtelen beszolgáltatásokról. Gyerekként ő is nehezen élte meg ezt az időszakot, sokat kellett dolgoznia. (28:10) Az 1956-os eseményekről csak az újságokból értesült. Életére nem hatott ki a forradalom, dolgoznia kellett. Látta a bevonuló szovjet tankokat. (36:42) Elmondja, hogyan került Budapestre. Esti tagozaton elvégezte a technikumot. Beszél munkájáról. (44:52)