Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
MDF
SZDSZ
Páneurópai Piknik
80-as évek

Aki a háttérben tevékenykedett - valakinek ezt is kellett csinálnia

2211 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: 0:00 ebben az időben sok szabadideje volt, ezért aktívan be tudott kapcsolódni az ellenzéki mozgalmakba, így a Páneurópai Piknik szervezésébe 2:29 az egyetemre azért nem vették fel, mert nem volt KISZ-tag, ezért lett ellenzéki, először a Szabad Kezdeményezések Hálózatának a tagja, később az MDF soproni szervezetének egyik alapítója volt 4:16 a családi indíttatás is közrejátszott, mivel a nagyapját a TSZ-be bekényszerítették 5:28 az MDF gyűlései mindig egy-egy tag otthonában voltak, egy ilyen gyűlésen kérték fel a szervezésre 8:39 az ő feladata lett például az áramellátás és az ivóvíz biztosítása a helyszínen, felvették a kapcsolatot a helyi tanácsokkal 11:59 tárgyaltak az osztrák helyhatóságokkal, ami szintén nem volt könnyű 15:31 láttak keletnémet disszidálókat átszökni a határon 17:39 a KÖJÁLL-nak meg kellett felelni az ivóvíz biztosításával, az áram pedig a hangosításnak, meg a világításnak kellett, utóbbit egy aggregátorral oldották meg 23:20 a határőrzár elbontása aggodalmat okozott, mert olyan szakaszokat is bontottak, amiket eredetileg nem akartak elbontani 24:46 visszaemlékezik a keletnémet határátlépőkre 34:27 Angela Merkellel is találkozott 35:47 beszél a pikniknek az életére gyakorolt hatásairól
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Horváth Zoltán
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Beled, 1948
Interjúalany foglalkozása: Elektrotechnikai műszerész
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
Felvétel helyszíne: Sopron
Interjút készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)
Interjúalany: Sebők Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:29:00
1943-ban született, a hatvani általános iskolába járt, 1956-ban disszidált, de 1959-ben hazatért, ekkor újra visszatért iskolába(0:10).1945-ben édesapját internálták, ennek történetét meséli el(0:55).Édesanyja pedagógus volt. 1956-ban a családja szétszakadt, erről beszél az interjúalany(2:30).Az 1956-os események utáni disszidálásuk nem ment könnyen, erre emlékszik vissza László Csaba(4:10).Miután Venezuelába jutottak az interjúalany öccse egy spanyol papi kollégiumba került, míg László Csaba kétkezi munkából tartotta fent magát(8:43).17 évesen, 1959-ben jöttek haza, mivel nagyon nehezen kaptak munkát, gyötörte a honvágy és Magyarországon is amnesztiát hirdettek a disszidensekkel szemben(10:40).Itthon egy látszatamnesztia fogadta, szinte végig megkülönböztették '56-os múltja miatt. Ez kihatott taulmányaira is, erről hallhatjuk személyes történetét(12:43).A szigetvári konzervgyárba került műszakvezetőnek, majd 1964-ben be kellett vonulnia a hadseregbe, de mivel a felsőoktatásba jelentkezett, hamar le is szerelt(17:53).Az üzemmérnöki képzés után kertészeti egyetemi képzést is kapott(20:17).1969-ban megnősült(20:36).Korábban 1956-os múltja és édesapja 1945 előtti tisztviselői múltja miatt azt tanácsolták az interjúalanynak, hogy kerülje Hatvant(21:04).A rendszerváltoztatást megelőzően a hatvani konzervgyárban dolgozott, majd a dunakeszi és budapesti konzervgyárakba került(22:25).A rendszerváltoztatás nem rázta meg, nem érintették a változások(23:46).Az édesanyja és testvére ott maradt Venezuelában. Az ő sorsukról mesél(24:43).Fogalommagyarázat(28:01).
Interjúalany: László Csaba
Felvétel időpontja: 2011. április 04.

Hossz: 00:38:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany kifejti mit jelent a nazarénus vallás, hogyan jött létre a XIX. században. A Dunántúlról kiindulva elterjedt a hit Magyarországon is. A nazarénusok megtagadták a fegyveres szolgálatot és az eskütételt. Így kezdettől fogva konfliktusba kerültek az állammal. (02:32) Elmondja, hogy szülei mindkét ágról nazarénusok, apja az országos felekezet vezetője lett. Apja munkáját 10 éven át segítette. (04:28) Beszél arról, hogyan működött a gyülekezet a Kádár-korszakban. (06:40) Beszél arról, hogyan viszonyulnak az emberek a nazarénusokhoz. Elmondja saját életének, gyermekkorának fontos élményeit, amelyek a gyülekezeti élet felé irányították. Ő is megpróbált több fiatalt áttéríteni erre a hitre. (12:22) 1976-ban sokakat (az interjúalanyt is) kizártak a gyülekezetből, mivel nem tartották magukat a kötelező tanokhoz, hitviták alakultak ki. (15:08) A gyülekezeten belüli konfliktusok miatt édesapjának le kellett mondania a vezetésről, csak a háttérben működött. A kizártak csoportja nehezen élhette a hitéletet, a többiek próbálták ellehetetleníteni őket, ebben segítségükre volt az állam is. Elmondja a kizárt nazarénusok kapcsolatát más szektákkal. Beszél a gyülekezet elfogadtatásáról. (25:16) Kitér emlékeire az 1956-os forradalomról (elsős általános iskolás volt), látta a Budapestre bevonuló szovjet tankokat. Semmilyen ifjúsági mozgalomban nem vett részt, így nehezebb helyzetben volt, mint iskolatársai, de jeles tanuló volt. Megemlíti a gyülekezet külföldi kapcsolatait a rendszerváltoztatás előtt. (30:40) Beszél főiskolás éveiről, számon kérték rajta hitét, kirúgták. Csak felsőbb kapcsolatok segítségével tanulhatott a zeneakadémián, tanári diplomát szerzett. (35:14) Fegyver nélküli szolgálatra hívták be a katonasághoz. Végezetül megemlíti a felekezet törvényes elismertetését, a korábbi bebörtönzéseket.
Interjúalany: Soós István
Felvétel időpontja: 2010. december 16.