Interjú
Gyűjteményhez ad
Beszélgetés Gizi nénivel
3134 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Leírás:
Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Ferincz Sándorné
Interjúalany lakhelye:
Lenti
Interjúalany született:
Páka,
1930
Interjúalany foglalkozása:
varrónő
Felvétel időpontja:
2011. július 12.
Felvétel helyszíne:
Lenti
Interjút készítette:
Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Kapcsolódó interjúk
Mindvégig megtartottuk a hitünket
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1940-ben született, gyerekkorában tanyán élt. 5 évesen élte meg a front átvonulását. A szovjet katonák erőszakosak voltak a nőkkel, elvették a javakat, jószágokat. (02:00) Elmondja emlékeit az iskoláról, a tanyasi munkákról. (06:22) Nem tanulhatott tovább, otthon kellett dolgoznia. Tánciskolába járt, ott ismerkedett meg kulák származású férjével. Titokban tudtak összeházasodni. (07:30) Vallásos neveltetést kapott, mai napig tartja vallását. (08:28) Beszél a korabeli szórakozási lehetőségekről: a bálokról. A hétköznapok munkával teltek, csak vasárnap nem dolgoztak. (09:10) A Rákosi-korszakban mindent elvettek a parasztoktól, nagyon rosszul éltek. (10:04) Először a család saját földjén dolgozott, majd a téeszesítéskor mindent (ház, föld) elvesztettek, a pécsi TSZ-ben tehenészként kezdett dolgozni férjével 1960-ban. 1964-ben visszavásárolhatták korábbi házukat, teljesen tönkretett állapotban. (12:04) Beszél munkákról, mindennapokról, a tanyasi életről. (13:48) Makó környékére csak a hírek jutottak el az 1956-os forradalomról. (15:02) Beszél egy átlagos tanya, iskola, táncház működéséről, a korabeli divatról. (20:56) Elmondja a beszolgáltatások menetét. (24:38) Összehasonlítja a Rákosi- és Kádár-korszakot. Kiemeli a párttagok előnyös helyzetét. (28:20) Beszél a Kádár-korszak ifjúságpolitikájáról, az úttörőmozgalomról és a vallásos fiatalok ellehetetlenítéséről. (29:24) Beszél a kommunista ünnepekről. (30:30) Sokan disszidáltak az országból, az interjúalany rokonai közül is többen. (32:50) Beszél a rendszerváltoztatásról. (33:12)
Interjúalany: Szigeti Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Munkásélet vidéken
Hossz: 00:26:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az orosz megszállásról, az orosz katonák viselkedéséről (0:15). Beszél az állami gazdaságok megszervezéséről (07:00). Szól katonai szolgálatáról és arról, hogyan vetették be Budapesten a forradalmárok ellen 1956-ban (8:27). Beszél szakképzéséről, munkahelyeiről, munkaversenyekről és kitüntetéseiről (11:23, 17:45). Szól a munkarendről (20:26) és az autóvásárlás lehetőségéről (16:50). Végül a Kádár-rendszer életkörülményeit, munkabiztonságát elemzi (25:25).
Interjúalany: Süveges István
Felvétel időpontja: 2011. március 13.
A II. világháború eseményei Rimaszombaton
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)
Interjúalany: Mang Béláné Németh Mária
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
