Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
1956
Csendőrség
munkaszolgálat
láger

Goldmann Kálmánné

3658 megtekintés

Hossz: 00:25:52
Témakörök: Holokauszt, második világháború, Gettó, GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan szállították el őket a csendőrök, és miért nem Auswitzba, hanem Ausztriába kerültek. Szól Mauthausenből való szabadulásukról, illetve az őket érő antiszemita megnyilvánulásokról is. 0:20--felmenői, életmódjuk, lakáskörülményeik; 3:32--hogyan, milyen körülmények között szállították el őket a csendőrök a gettóba, és minek köszönhető, hogy nem kerültek Auswitzba -- mi történt velük ehelyett; 14:5--megérkezésük Mauthausenbe; 16:37--hogyan viszonyultak a nem zsidók a zsidókhoz az elszállításuk előtt, illetve azt követően, hogyan érintette őket az antiszemitizmus; 17:56--kiszabadulásuk a munkatáborból, apja halála; 21:30--emlékei az 1956-os eseményekről; 22:20--milyen zsidó hagyományokat tartottak meg
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Goldmann Kálmánné, Eszter
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1931
Interjúalany foglalkozása: kósersági felügyelő (mesgiáh)
Felvétel időpontja: 2010. november 10.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany 1924-ben született Kaplonyban (Románia) vagy környékén. Beszél gyermekkoráról, családjáról. (01:16) 1945-ben az interjúalanyt elvitték málenkij robotra. Beszél a tábori életről, a munkáról. (07:40) Elmondja, milyen volt egy átlagos munkanap a táborban. (11:06) Mikor hazatérhetett, először 6 hétig egy román gyűjtőtáborban raboskodott. (14:20) Újból beszél a gulágról. Sokat segített, hogy egyik testvérével és helyiekkel is egy táborba került, összetartottak. Elmondja, hogy a környékbeli civil oroszok is közel olyan rossz helyzetben voltak, mint a rabok. (17:00) Nyáron kolhozban dolgoztatták a rabokat, ott is nagyon rosszak voltak a körülmények, éheztek, de néha tudtal élelmet lopni. (20:48)
Interjúalany: Torner Magda
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Hossz: 00:23:00
Tárgy: második világháború, szovjet megszállás
Az interjúalany beszél magáról, családjáról, tanulmányairól, munkájáról (0:16), nagyszüleiről, egyik nagymamája kilakoltatásáról 1952-ben (4:37), szülei foglalkozásáról (6:56), a második világháborús óvóhelyükről (7:35), a helybeli zsidókról (8:49), a szovjet megszállásról, a szovjet katonák viselkedéséről (10:59), a bombázásokról, civilek elhurcolásáról (12:10), a pénz elértéktelenedéséről a háború után (13:49), feketevágásról, tiltott pálinkafőzésről (15:00), az egyházi iskolák államosításáról (16:14), a földjeik államosításáról (17:52), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (18:19), a TSZ-ről, erőszakos téeszesítésről, édesapja megveréséről (19:11), az első tévéjéről, nyaralásról (19:56), a romániai forradalommal kapcsolatos emlékeiről (20:20), a rendszerváltoztatásról, és a kárpótlásról (20:57).
Interjúalany: Banga Etelka
Felvétel időpontja: 2010. július 08.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 00:39:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
0:00 családi háttér, kilencedik gyerek volt, de egyikük sem maradt életben rajta kívül 1:41 az orosz hadifogságból hazaérve üresen találta a házat, mert mindent elloptak tőlük 3:08 később gyárban és állami gazdaságban is dolgozott 6:45 1955 nyarától szervezték a környéken a TSZ-t, hozzászólt, és kinézték TSZ-elnöknek 7:26 feloszlottak 1956-ban, és kocsmáros lett, de a kevés pénz miatt ismét munkát vált, és ott dolgozik 27 évet 12:52 mesél a fogság alatti élelmezésről, alig kaptak enni, később pedig arról mesél, hogy hogyan lett cipész a táborban 16:23 a cipészeket külön zárták, arról is mesél, hogy hogyan igyekeztek elkerülni a plusz munkát 19:50 a gyengélkedőn betegen is eltöltött két hetet 22:04 1948-ban kikerült a helyi kolhozba, és ott dolgoztak 25:21 mesél az ottani kolhoz működéséről, és az ottani lágeréletről 27:26 a Szálasi-féle általános mozgósítás idején sorozták be, légitámadást is kaptak 31:56 elszökött, de két csendőr elkapja, de nem kísérik el a katonákhoz, így megint elszökött 34:11 a falujukat a román hadsereg foglalja el, a román csendőrök azonban elfogják, összegyűjtik az embereket, de később a szovjetek veszik át őket, és bevagonírozzák őket, és kiviszik őket Romániába 37:22 a tábor létszáma 36 ezer fő volt, de folyamatosan csökkent ez a szám a járványok miatt
Interjúalany: Szabó Béla
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc