Interjú

Gyűjteményhez ad
deportálás
egyház
gettó
Gulág - Málenkij robot
oktatás
rendszerváltoztatás
Izrael
II. világháború
holokauszt
Horthy Miklós

Forgács Pálné

3286 megtekintés

Hossz: 00:28:57
Témakörök: Mindennapi élet , Holokauszt, második világháború, GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Forgács Pálné, Lili
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Kecel, 1923
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 28.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:21:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany 1920-ban született Adonyban. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei pékek voltak, később malmuk volt és földműveléssel is foglalkoztak. (01:02) Beszél iskoláiról, a szigorú oktatási rendszerről. 1941-ben érettségizett, kereskedelmi képzettséget szerzett. (05:20) Az érettségi után molnársegéd lett, majd Budapesten kitanulta a molnár szakmát. Utána apjától bérelte a malmot, amelyet 1949-es államosításáig vezetett. Elmondja az államosítás menetét. (09:44) A család sejtette, hogy közeledik az államosítás, ezért a telket szétosztották az apa és a testvérek között. Ettől függetlenül a kommunisták minden földet elvettek. (12:08) Elmondja, hogy 1942-ben hívták be a Magyar Királyi Honvédséghez. Az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett el, szakaszvezető lett. Elvégezte a hadapródi képzést is, hadapród őrmesteri rendfokozatot kapott. Részt vett lelőtt amerikai pilóták letartóztatásában. (15:40) Frontszolgálatra kérte magát, ő volt a legfiatalabb szakaszparancsnok zászlósi rangban. Ungvár mellé irányították. (18:10) A háború után nehezen tudott elhelyezkedni, mert az államosítás miatt összeveszett a helyi párttitkárral. Adonyban lett vasúti dolgozó. (19:10) Újra beszél a II. világháborús emlékeiről, a románok átállásáról. (21:06) Hazatérhetett a frontról, öccsét megmentette attól, hogy a többi leventével együtt elhurcolják. (21:30)
Interjúalany: Szalontai Károly
Felvétel időpontja: 2011. május 23.
Készítette: Fejér megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Pusztaszabolcs

Hossz: 00:30:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany beszél családjáról (0:14), oktatásáról, a fegyelemről és a tanulmányokról (4:00). Szól arról, hogy miként ment 16 évesen férjhez, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan kérte meg a kezét (6:10). Szól a lakodalomról, ételekről (10:50), és az ajándékozási szokásokról (16:50). Beszél gyermekeiről (18:28), majd a II. világháborúval kapcsolatos emlékeire tér vissza (20:00). Megemlíti, hogy 1956-ban a rádión hallgatták az eseményeket és látták a tankokat vonulni (22:16). Szól arról, hogy miként alakult meg a hatvanas években a TSZ (26:52).
Interjúalany: Záprel Tamásné Ilona
Felvétel időpontja: 2010. október 18.
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös

Hossz: 00:31:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél arról, hogy édesapja és nagyapja is hadifogságban volt a második világháború alatt (1:10), arról, hogy több családtag is meghalt egy bombatámadás következtében (3:08). Beszél a háborút követő újrakezdés nehézségeiről (5:02), a Kádár-korszakbeli téeszesítésről (11:18), első munkáiról, tanulmányairól (16:47), házasságáról, a fiatal házasok életkörülményeiről, férje munkájáról, a hétköznapokról (17:59).
Interjúalany: Böck László Tihamérné
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc