Interjú
Gyűjteményhez ad
Államosítás
2875 megtekintés
Hossz: 00:21:00
Leírás:
Az interjúalany 1920-ban született Adonyban. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei pékek voltak, később malmuk volt és földműveléssel is foglalkoztak. (01:02) Beszél iskoláiról, a szigorú oktatási rendszerről. 1941-ben érettségizett, kereskedelmi képzettséget szerzett. (05:20) Az érettségi után molnársegéd lett, majd Budapesten kitanulta a molnár szakmát. Utána apjától bérelte a malmot, amelyet 1949-es államosításáig vezetett. Elmondja az államosítás menetét. (09:44) A család sejtette, hogy közeledik az államosítás, ezért a telket szétosztották az apa és a testvérek között. Ettől függetlenül a kommunisták minden földet elvettek. (12:08) Elmondja, hogy 1942-ben hívták be a Magyar Királyi Honvédséghez. Az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett el, szakaszvezető lett. Elvégezte a hadapródi képzést is, hadapród őrmesteri rendfokozatot kapott. Részt vett lelőtt amerikai pilóták letartóztatásában. (15:40) Frontszolgálatra kérte magát, ő volt a legfiatalabb szakaszparancsnok zászlósi rangban. Ungvár mellé irányították. (18:10) A háború után nehezen tudott elhelyezkedni, mert az államosítás miatt összeveszett a helyi párttitkárral. Adonyban lett vasúti dolgozó. (19:10) Újra beszél a II. világháborús emlékeiről, a románok átállásáról. (21:06) Hazatérhetett a frontról, öccsét megmentette attól, hogy a többi leventével együtt elhurcolják. (21:30)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Szalontai Károly
Interjúalany lakhelye:
Pusztaszabolcs
Interjúalany született:
Adony,
1920
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. május 23.
Felvétel helyszíne:
Pusztaszabolcs
Kapcsolódó interjúk
Egy kulákcsalád megpróbáltatásai
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), tanulmányairól (3:25), szülei kilakoltatásáról (5:05), egy idős hölgyismerőséhez történő költözéséről (7:17), arról, miért nem vállalta, hogy taníttassák (9:52). Beszámol a második világháborúval, a kettős megszállással kapcsolatos élményeiről (11:14), a család kuláknak minősítéséről (16:00), az ötvenes évek terrorjáról (18:50), röviden utal a Kádár-korszakra, majd ismét visszatér a Rákosi-rendszerre, az akkori időszakkal kapcsolatos emlékeit hosszan részletezi (25:10). Kitér az 1956-os eseményekre (36:17), az ezt követő megtorlásra (38:14), a rendszerváltoztatásra (39:32), végül azt meséli el, hogyan bújtattak katonákat a spájzban (40:14).
Interjúalany: Gyökeres Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Emlékeim a háborúról és a németek kitelepítéséről
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a háború alatti élelmiszercsempészetről (0:22), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:24), a soproni bombázásokról (11:19), a szovjet megszállásról, és arról, hogy a szovjet katonák hungaristának nézték a bátyját (16:04). Mesél a ’40-es évek elején bevezetett jegyrendszerről (18:35), tanulmányairól (20:37), a kórházak és a szerzetesrendek államosításáról (24:16), a katonaságról (29:12), a németek kitelepítéséről (31:59), arról, hogy a családból kitelepítettekkel milyen volt a kapcsolat (35:39), a nyugati rokonokkal való 1963-as találkozásról (37:13).
Interjúalany: Stippinger Mihály
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Egy pesti zsidó srác a háború sodrában
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról és a zsidó törvények hatásáról (-4:20), majd kitér a lakóhelyük részletes bemutatására (-8:09). Beszél tanulmányairól a polgári iskolában, apja munkaszolgálatba hívásáról, kitér arra, hogy az Aréna úti zsinagóga gyermekkórusában énekelt (némi pénzt keresett ezzel); Felvidék, majd Erdély visszacsatolását a zsidó tanulók is örömmel fogadták, bár nem engedték őket Kassára tanulmányi kirándulásra; nyomdász tanuló akart lenni, de csak zsidó nyomdába fogadták fel tanoncnak (-13:45). Beszél a sárga csillagos házba költözésükről (-16:08), majd egy légitámadás következményeiről (-17:10). Rátér a kisegítő munkaszolgálatra és az itt végzett munkára (romeltakarítás, lakások helyreállítása) (-25:04). Beszél arról, hogy a svájci nagykövetség hogyan segített neki gyermekotthonba kerülni (-28:23). Kitér édesanyja és testvérei sorsára (-30:58). Beszél a gettóba kerüléséről, a mindennapi túlélésről, a szökéséről (élelmiszert szerzett életét kockáztatva), majd visszatéréséről a gettóba (-41:10). Beszél a gettó felszabadításáról, hazatérésükről a lakásukba (útközben majdnem elvitték őket a szovjet katonák málenkij robotra), végül minden családtagja túlélte a vészkorszakot (-44:30)
Interjúalany: Mitzki Ervin
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
