Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
Gulág - Málenkij robot
kommunista diktatúra
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
infláció
II. világháború
recski kényszermunkatábor
taxisblokád
cigányság

A rendszerváltás hatásai

3655 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél a rendszerváltoztatásról, a taxisblokádról (0:06), arról, hogy mit tanultak az 1956-os forradalomról a Kádár-rendszerben (2:49), arról, hogy az egyházak visszakapták tulajdonaikat, és sokkal nagyobb szabadságot élveztek a rendszerváltoztatás után (4:32), a társadalmi egyenlőtlenségek azonban kiéleződtek (8:00). Mesél nagyapja első világháborúval, őszirózsás forradalommal kapcsolatos emlékeiről (11:00), annak kommunista múltjáról, második világháborús élményeiről (14:55), a Gulagról (18:06), a Rákosi-korszakbeli kötelező beszolgáltatásokról (20:04), az egészségügy rendszerváltoztatás előtti és utáni helyzetéről (21:47), nagymamája politikai tevékenységéről (23:10), majd ismét rátér a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak kérdéseire (25:45), kifejti a romákkal kapcsolatos álláspontját (27:27), végül beszél a kínai ruhák megjelenéséről, a Kádár-kori olcsó utazásról és nagyobb közbiztonságról (31:15).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Olasz Gyuláné
Interjúalany lakhelye: Királyhegyes
Interjúalany született: Királyhegyes, 1963
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 09.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany elmeséli, hogy leventeként miként vitték ki Németországba azzal az ürüggyel, hogy ne essenek az oroszok fogságába. Azonban egy repülőtérre vitték, ahol kényszermunkára fogaták (0:28). Szól az ellátmányról, a hitlerszalonnáról (4:35), majd két hét utáni továbbszállításukról, arról, hogy egy szétbombázott állomást kellett volna újjáépíteniük. Ehelyett szétszéledtek (6:22). Később szökött magyar katonákkal találkoztak, majd együtt amerikai hadifogságba estek (8:16). Szól arról, hogy miként meneteltek tovább és kerültek egy táborba (13:10), majd arról, hogyan kerültek a végleges táborba a francia határ közelébe. Részletesen leírja a tábort és az élelmezést (17:00). Szól arról, miként került ki a városba dolgozni, és hogyan tudtak kereskedni a civilekkel (20:40). Szól arról, hogy milyen nemzetiségek laktak a táborban, hogy fűtöttek és mit ettek (25:15). Szól arról, hogy miként jött haza áprilisban, hogyan vették ki már előre a csendőröket a tömegből, és hogyan kérdezgették ki őket részletesen arról, miként kerültek Németországba (27:00). Szól további emlékeiről a háborúból, például arról, hogyan élték túl, amikor bombázni kezdték a vonatukat (31:50). Szól az itthoni emlékeiről, arról, hogy szinte rögtön megint besorozták (35:38). Visszatér még arra, hogyan próbáltak egyszer megszökni a németek fogságából (37:50). Végül az amerikai és a szovjet hadifogságot hasonlítja össze (39:00).
Interjúalany: Ferincz Sándor
Felvétel időpontja: 2011. július 09.

Hossz: 00:35:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Ikladi lakos, a község lakossága sváb többségű. Még otthon is németül beszéltek egymással az emberek(0:47). Már 1938-ban már Ikladon is mindenki tudta, hogy nagy háború készülődik(2:09). 1944 december 7.-én érkeztek meg Ikladra a szovjet katonák és még ebben a hónapban malenkij robotra hívták őket(2:59).Az első napon, miután összeszedték az embereket, a szovjetek Gödöllő felé hajtották a magyarokat - s onnan vissza(3:46). Utána Hatvanba érkeztek(4:40), majd onnan Gyöngyösre(5:21). Az élelmezés szinte nem volt, otthonról kellett hozni két heti élelmet(5:37). Másnap Kápolnáig gyalogoltak 1 nap leforgása alatt(6:48). A szökni próbálókat a szovjetek azzal fenyegették, hogy ha megszöknek, a családjuk írtják ki(8:21)! Kápolnán pedig elszállásolták, kihallgaták és orvosilag kivizsgálták őket(8:54). 1945. január 11.-én bevagonírozták őket(9:37). Itt 1800 embert tettek fel a szerelvényekre(9:56). Egy vagonban 40-50 ember fért el, nem túlságosan kényelmes körülmények között(10:48).A nőket külön vagonban szállították, őket is azzal az indokkal, mint a férfiakat: német nevüek voltak(10:59). Innen Nagyváradon, Kolozsváron, Brassón, Ploiesti-n, Iasin át Adjutba érkeztek(11:44). Adjutban kivagonírozták őket, mivel az oroszok széles nyomtávú síneket használtak(14:01).Egy kastélyban szállásolták el őket, ami az éjszaka kigyulladt(14:23).Emiatt egy juhhodályba irányították a foglyokat, ott töltötték az éjszakát(15:46). Másnap reggel újra bevagonírozták őket és Kisinyovon át Dnyepropetrovszkba érkeztek(16:20).Donyecket, Stalinot is megjárták a végállomás Malijevka volt.(17:38)Az állomástól pedig a fogolytáborba vezették őket(18:27).Szakmájuk szerint szétválogatták az embereket, valaki gyárba esztergályosnak, valaki pedig kőművesnek állt be(20:03).Blaubacher József az első 9 hónapban udvari munkásként dolgozott egy gyárban(21:52). Itt naponta csak 80 dkg kenyeret és kétszer ennyi kosztot kaptak(22:52). Majd embereket toboroztak bányai munkára - el is fogadták a jobb és több élelmiszer érdekében(23:45).Blaubacher József édesapja 1946 áprilisába jött haza a hadifogságból, de a raboskodás és a munka nagyon megviselte a szervezetét, hamar meg is halt(24:52). Itt a bánya szörnyű körülményeiről és veszélyes kalandjairól beszél(25:18).1947 augusztusában került haza(28:42). Körösmező felé jött haza a vonatuk, amelyet előtte a rabokkal takarítottak ki(31:50) Lagernyilatkozatok(32:54).Amikor hazaérkezett mindössze 40 kiló volt(33:56). Hazaengedésüket politikai céllal felhsználták az 1947-es választások előtt(34:05).
Interjúalany: Blaubacher József
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér 00:45 1956-ban délután volt nekik az iskola, a tanárok pánikba estek, és ezért hazaindították a gyerekeket, egyszer elszöktek kenyérért, de veszélybe kerültek, mesél a Moszkva tér környéki állapotokról 7:28 hogy valakivel baj történt, azt onnan látták később, hogy a gyermek nem ment iskolába, egy ideig vörös nyakkendőt viseltek, németet és hittant tanultak; a gyerekeket is elkezdték egy idő után szűrni 9:53 a Kádár-rendszerben őt nem bántották, bár nem mehetett óvónőnek, hanem csak autófényező lehetett, egyedül volt lány az autófényezők között 11:51 meséli a szocialista brigád mozgalmat, és az ottani közösség rábízta a gyermekek felügyeletét, később leérettségizett, majd a férjhez menése után Fehérvárra került 15:41 beszél az ún. „amerikai szalagról” 17:45 édesapja mesterségéről beszél 21:00 a gyermekei kisdobosok és úttörők is voltak, ami kötelező volt 23:11 a kommunista szombat bérét elvileg közcélokra ajánlották fel, a főnökeik egy alkalommal tízkor hazamentek, őket viszont be akarták zárni a munkaidő hosszára 25:04 a rendszerváltoztatást nem fogadta kirobbanó örömmel, mert pesszimista volt, bár a gyerekek megkeresztelése után megfenyegették őt, és fizetésemelést sem kapott sokáig 27:20 a rendszerváltoztatástól azt várta, hogy hagyják dolgozni, de a Videotontól leépítettek rengeteg embert 1991-ben, egyik napról a másikra megszűnt rengeteg munkahely, ez az, amit nem várt a rendszerváltoztatástól 31:06 a munkahelyen voltak hangulatjelentők, ő Brezsnyev halálakor mondott „rosszat”, és ezért behívatták a gyár igazgatóságába 32:53 a rendszerváltoztatás utáni időkből hiányolja a gyerekek gyermekkorát, mesél egy NDK-beli kalandjáról
Interjúalany: Reményi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 02.