Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
svábok

Málenkij robot 1945-1947

2672 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Ikladi lakos, a község lakossága sváb többségű. Még otthon is németül beszéltek egymással az emberek(0:47). Már 1938-ban már Ikladon is mindenki tudta, hogy nagy háború készülődik(2:09). 1944 december 7.-én érkeztek meg Ikladra a szovjet katonák és még ebben a hónapban malenkij robotra hívták őket(2:59).Az első napon, miután összeszedték az embereket, a szovjetek Gödöllő felé hajtották a magyarokat - s onnan vissza(3:46). Utána Hatvanba érkeztek(4:40), majd onnan Gyöngyösre(5:21). Az élelmezés szinte nem volt, otthonról kellett hozni két heti élelmet(5:37). Másnap Kápolnáig gyalogoltak 1 nap leforgása alatt(6:48). A szökni próbálókat a szovjetek azzal fenyegették, hogy ha megszöknek, a családjuk írtják ki(8:21)! Kápolnán pedig elszállásolták, kihallgaták és orvosilag kivizsgálták őket(8:54). 1945. január 11.-én bevagonírozták őket(9:37). Itt 1800 embert tettek fel a szerelvényekre(9:56). Egy vagonban 40-50 ember fért el, nem túlságosan kényelmes körülmények között(10:48).A nőket külön vagonban szállították, őket is azzal az indokkal, mint a férfiakat: német nevüek voltak(10:59). Innen Nagyváradon, Kolozsváron, Brassón, Ploiesti-n, Iasin át Adjutba érkeztek(11:44). Adjutban kivagonírozták őket, mivel az oroszok széles nyomtávú síneket használtak(14:01).Egy kastélyban szállásolták el őket, ami az éjszaka kigyulladt(14:23).Emiatt egy juhhodályba irányították a foglyokat, ott töltötték az éjszakát(15:46). Másnap reggel újra bevagonírozták őket és Kisinyovon át Dnyepropetrovszkba érkeztek(16:20).Donyecket, Stalinot is megjárták a végállomás Malijevka volt.(17:38)Az állomástól pedig a fogolytáborba vezették őket(18:27).Szakmájuk szerint szétválogatták az embereket, valaki gyárba esztergályosnak, valaki pedig kőművesnek állt be(20:03).Blaubacher József az első 9 hónapban udvari munkásként dolgozott egy gyárban(21:52). Itt naponta csak 80 dkg kenyeret és kétszer ennyi kosztot kaptak(22:52). Majd embereket toboroztak bányai munkára - el is fogadták a jobb és több élelmiszer érdekében(23:45).Blaubacher József édesapja 1946 áprilisába jött haza a hadifogságból, de a raboskodás és a munka nagyon megviselte a szervezetét, hamar meg is halt(24:52). Itt a bánya szörnyű körülményeiről és veszélyes kalandjairól beszél(25:18).1947 augusztusában került haza(28:42). Körösmező felé jött haza a vonatuk, amelyet előtte a rabokkal takarítottak ki(31:50) Lagernyilatkozatok(32:54).Amikor hazaérkezett mindössze 40 kiló volt(33:56). Hazaengedésüket politikai céllal felhsználták az 1947-es választások előtt(34:05).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Interjúalany neve: Blaubacher József
Interjúalany lakhelye: Iklad
Interjúalany született: Iklad, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. december 14.
Felvétel helyszíne: Iklad
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél arról, hogy származása és "reakcióssága" miatt milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a középiskolában, majd azt követően az egyetemi felvételi során. Mesél iskolaigazgatói tevékenységéről, illetve megyei tanácsi tagságáról is, mely pozícióiban szintén gyakran került összetűzésbe a hatalommal. 0:37--gyermekkor, iskolák, miért rúgják ki az iskolából a reakciósság vádjával, és miért nem veszik fel először az egyetemre 4:30--hogyan került a vasúthoz dolgozni, és hogyan jut be végül mégis a főiskolára 7:40--hogyan lesz iskolaigazgató és milyen vádakkal, illetve nehézségekkel kellett szembenéznie a pozíciójában 15:36--hogyan lett megyei tanács tag és hogyan mondatják le utóbb 17:50--munkája a vasútnál ("krampácsolás", "vagonírozás") 19:45--hogyan tudott csalással felvételizni egy piarista gimnáziumból az egyetemre, milyen nehézségei voltak az egyetemen a származása miatt 23:16--emlékei az 1956-os forradalomról 26:49--téeszesítés, a tanárok részvétele a TSZ szervezésében, a lakosság ellenállása 29:33--hogyan tartják meg titokban az egyházi esküvőjüket
Interjúalany: Furó István
Felvétel időpontja: 2011. március 20.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, és az osztrák-magyar határon lelőtt öccséről. (0:18). A soproni bencéseknél töltött tanulóéveiről és a cserkészmozgalomról is szól (2:20). Beszél a Horthy-korszak hadseregéről, a tisztképzés helyszíneiről (04:55), majd a nehéz és hosszadalmas repülőtiszti felvételiről (07:08). Szól arról, milyen gépekkel és hogyan tanultak repülni (12:24), majd arról, hogy barátságos versengés alakult ki a tisztjelöltek között (13:52). A további gyakorlati kiképzésről, a vadászpilóták és bombázópilóták szétválasztásáról is szól (16:02), majd arról, hogyan kerültek éles bevetésre (19:18). Elmeséli, hogy egyszer hogyan vezetett részegen repülőt (24:47), ráadásul úgy, hogy nem ismerte a gépet korábbról (26:10). Szól arról, hogyan lett belőle éjjeli vadász (33:10), majd titkos felavatásukról Budapesten, a Bolyai Akadémián, ahol személyesen jelen volt Horthy Miklós kormányzó úr (36:00). Elmeséli, hogyan vonult vissza az alakulata Ausztriában (37:10), majd azt, hogy az ottani családi táborban lévő magyarok Németh János vezérkari ezredes vezetése alatt hogyan szerveztek ellenállást Klagenfurtban Titó partizánjai ellen, illetve hogyan akarták elfogni a német Gauleitert (SS körzetparancsnokot) (40:30).
Interjúalany: dr. Farkas Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 26.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany 1954-ben született Miskolcon. Egyedüli gyerekként nőtt fel, édesapja mérnök volt, így jó körülmények között éltek. Inkább szórakozott, mint tanult, a KISZ pénzt is elitta barátaival. Érettségi után nem vették fel az egyetemre, így a kohóban kezdett el dolgozni. Az energia gyáregységhez került. (05:40) A gyárban KISZ-titkár lett. Beszél az elvégzett közösségszervező munkájáról. (08:00) A '80-as években falusi TSZ-ben kezdett dolgozni. Véleménye szerint a TSZ-ekkel kihasználták a termőföldek adta lehetőségeket. Beszél a TSZ-ek profiljáról, működéséről. Leírja a munkás és a paraszt közötti különbségeket. A TSZ-ben is megválasztották KISZ-titkárnak. Az itt befolyt pénzekből több esetben egy hetes külföldi kirándulást szerveztek. Fiatalokból álló csoportjával kint volt a Moszkvai Olimpián is. (14:30) Mivel idősebb lett, le kellett mondania KISZ tisztségéről, így több társával Borsodban először megalapította a TSZ szakszervezetét. (17:06) Amíg a mezőgazdaságban dolgozott, megismerte a magyar flórát, a gyógynövényeket, elkezdett természetgyógyászattal foglalkozni. Véletlenül a kezébe került egy német könyv a talpmasszázsról, ezt áttanulmányozta, a benne lévőket alkalmazta. Állítása szerint saját magát (vesegyulladás) és másokat is meggyógyított talpmasszázzsal. Sokan sarlatánnak, kuruzslónak tartották. Végül lábápoló kisiparosként kapott működési engedélyt. (22:24) Beszédében visszatér a KISZ-hez. Véleménye szerint a szervezet jól működött, mivel a fiatalok dolgoztak és szórakoztak is. Látta a környező szocialista országokat, tapasztalatai szerint Magyarországon volt a legélhetőbb a rendszer. (28:48)
Interjúalany: Nedea Ede
Felvétel időpontja: 2010. november 20.