Interjú

Gyűjteményhez ad
DISZ
TSZ
egyház
oktatás
1956
pufajkások
'50-es évek
60-as évek

Interjú Furó Istvánnal

2800 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy származása és "reakcióssága" miatt milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a középiskolában, majd azt követően az egyetemi felvételi során. Mesél iskolaigazgatói tevékenységéről, illetve megyei tanácsi tagságáról is, mely pozícióiban szintén gyakran került összetűzésbe a hatalommal. 0:37--gyermekkor, iskolák, miért rúgják ki az iskolából a reakciósság vádjával, és miért nem veszik fel először az egyetemre 4:30--hogyan került a vasúthoz dolgozni, és hogyan jut be végül mégis a főiskolára 7:40--hogyan lesz iskolaigazgató és milyen vádakkal, illetve nehézségekkel kellett szembenéznie a pozíciójában 15:36--hogyan lett megyei tanács tag és hogyan mondatják le utóbb 17:50--munkája a vasútnál ("krampácsolás", "vagonírozás") 19:45--hogyan tudott csalással felvételizni egy piarista gimnáziumból az egyetemre, milyen nehézségei voltak az egyetemen a származása miatt 23:16--emlékei az 1956-os forradalomról 26:49--téeszesítés, a tanárok részvétele a TSZ szervezésében, a lakosság ellenállása 29:33--hogyan tartják meg titokban az egyházi esküvőjüket
Említett időszakok, témák
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Furó István
Interjúalany lakhelye: Nincs megadva
Interjúalany született: Pat, 1932
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. március 20.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Juhász Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 21.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Interjúalany: Göőz Ignácné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:28:32
Az interjúalany mesél a II. világháború előtti tanyasi hétköznapokról, és a világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Beszél iskolás éveiről és a levente mozgalomról. Elmondja, hogy hogyan érintették őt és családját a beszolgáltatások, padlássöprések, a mezőgazdaság átalakítása és a téeszesítés. 0:30--gyermekkora, a tanyasi mindennapok, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 4:33--emlékei a II. világháborúról; 6:7--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen munkákat végeztek a TSZ-ben, hogyan zajlottak a beszolgáltatások; 9:15--iskolás emlékei, hogyan bújtak el a szovjetek elől; 10:25--a levente mozgalom; 11:40--miben változott az élete, amikor elköltözött tanyáról, munkája TSZ-tagként; 14:18--hogyan folytatták a vallásos életüket a szocializmus alatt; 16:21--utazások a TSZ keretében; 19:9--padlássöprés; 20:17--közös munkák a falun (pl. tollfosztás, cséplés), egyéb mezőgazdasági munkák
Interjúalany: Kovács Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. november 03.