Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
1956
emigráció
Rákosi-korszak
Franciaország
Kádár-korszak
II. világháború

A harmadik

2779 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Témakörök: 1956, Kivándorlás, Holokauszt
Leírás: A zsidó interjúalany 1938-ban született Miskolcon. Édesapja elesett a II. világháborúban. Nagyszülei Oroszországból és Lengyelországból emigráltak Magyarországra. (02:46) Elmondja, kisgyermekként hogyan élte meg a II. világháborút. Védett házban, gyermekotthonban húzták meg magukat. Felolvassa a témáról szóló saját versét. (07:26) 17 éves korában kezdett el naplót és verseket írni. (07:50) Iskoláit Debrecenben végezte el, majd az ELTE magyar-orosz szakán szerzett diplomát 1962-ben. Mivel a Kádár-korszakban nem volt kívánatos művészete, Párizsba emigrált, külföldi lapokban publikált. (10:02) Elmondja milyen volt párizsi élete. (11:52) Magyarországon 1972-ben jelent meg először verse. (12:48) Beszél "A Harmadik" című önéletrajzi könyvéről, gyermekkorától egészen 1962-es emigrálásáig írta meg benne az eseményeket. (13:50) Felolvassa egyik saját versét. (16:34) Fiatalkorának kedvenc költője Kassák Lajos, akit személyesen is ismert. Róla írta a szakdolgozatát. (19:06) Párizsból elküldte műveit sok ismert magyar költőknek, íróknak (Illyés, Weöres, Ottlik, Márai), akik minden válaszoltak neki, biztatták. (22:32) Beszél párizsi életéről, teremőri munkájáról. (24:50) A '70-es évek óta egyre többször jár Magyarországon, megjelennek művei, de állandó lakhelye Franciaországban van. Párizst annyira megszerette, hogy honvágya inkább a francia főváros iránt van. (28:56) Az 1956-os forradalom alatt Budapesten a Köztársaság tér közelében élt, hallotta, látta a tüntetéseket, harcokat. Félt attól, hogy a forradalom antiszemita jelleget ölt. (34:16) Legnagyobb hatással Füst Milán és Kassák Lajos volt művészetére. Franciául nem ír, egy másik művésszel közösen fordítják verseit. (36:22) Bemutat néhányat festményei közül. (36:38)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Forrai Eszter
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Budapest, 1938
Interjúalany foglalkozása: képzőművész, Költő
Felvétel időpontja: 2011. június 07.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
0:00 családi háttér, szülei földművelők voltak, iskoláit Jászapátin végezte el, az oktatásban nagy hangsúlyt kapott a revízió 1:44 1956-ban egy pesti kórházban dolgozott, beszél 1956 előzményeiről, az ötvenes évekről, és az SZKP XX. kongresszusáról 3:52 1956 októberében az egyetemen tartott gyűlések vezettek október 23.-a délutánján a tüntetésekhez 6:29 részt vett a Kossuth téri tüntetésen, de elhagyta a tüntetés helyszínét, és a feleségével haza indultak 8:10 a Kossuth térről a tömeg ezalatt a rádióhoz vonult, ahol lövöldözés kezdődött 9:19 orvosként fiatalokat látott el lőtt sebbel 10:24 jött a szovjet beavatkozás, ami súlyos harcokat hozott, de végül a szovjet csapatok távozásához vezetett, az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba 12:20 a szovjet tankok azonban november 4.-én hajnalban leverik a forradalmat, a rádióban hallja Nagy Imre végső beszédét, kedden újabb nagy lövöldözés kezdődött, az Üllői út környékét szétlövik a szovjetek 14:08 a forradalom leverése után jöttek a megtorlások, összehasonlítja a mai állapotokat a Kádár-rendszerrel, a legfontosabb 1956 külső megítélése volt, mert ez a Szovjetunió valódi természetét leleplezte 17:16 a Kádár-rendszerben őt személyes hátrány nem érte, de például a pedagógus ismerőseit kirúgták; a diktatúra főleg az egzisztenciális oldalról helyezte nyomás alá az embereket 21:40 a családja a Kádár-rendszerben középosztálybelinek számított, volt önálló lakásuk, kocsijuk, nem volt okuk a panaszra, mesél a külföldi utazásairól 23:44 a rendszerváltoztatásról beszél, a felszabadultabb életet megkapta a rendszerváltoztatástól, de a munkanélküliség és az életszínvonal esése még máig érezteti a hatását
Interjúalany: Dr. Rusvai Antal
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany szól családjáról (0:14), majd oktatásáról, és arról, miként került a légierőhöz (1:55). Szól az akkoriban gyakorta előforduló légibalesetekről (07:15). Beszél az 1948-49-es változásokról, arról, hogy a régi tisztek eltünetése miatt az ő szakmájában gyorsan fel lehetett emelkedni, de a családja átélte a mezőgazdasági terrort (10:25). Szól a Rákosi-rendszer felépítéséről, az elhárítás tevékenységéről a repülőtereken, repülőtisztek letartóztatásáról, eltüntetéséről (13:52). Szól a hadsereg és a légierő káderesítéséről 1956 után (19:44), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeit eleveníti fel (24:26), külön kiemelve Kablai Lajos szerepét, aki elejét vette az események rosszabbra fordulásának (29:40). Külön szól a Kádár-kormány megalakulásáról, és arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Szolnokon alapították meg (31:52). Visszatér még Kablai Lajos szerepére (38:20), majd arra, hogy látta a megszálló szovjet csapatokat a levegőből (40:22).
Interjúalany: Fodor Gyula
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:25:00
Gombár József egy kiskőrösi parasztcsaládba született, gyermekként átélte az orosz megszállást. Családja megszenvedte az ötvenes évek parasztellenes politikáját. Az ötvenhatos forradalomban Kiskőrösön nemzetőr volt, majd marósként dolgozott a helyi KTSZ-ben, közben gazdálkodott. Nemzetőri múltja akadályozta az előmenetelét. (00:00-02:40) családi háttér, orosz megszállás; (02:40-07:15) az ötvenes évek a család életében, beszolgáltatás, fekete vágás, borleadás, szegénység; (07:15-10:30) iskolai évek, szegénység, családi háttér; (10:30-15:30) az ötvenhatos forradalom kiskőrösi eseményei, nemzetőrség; (15:30-18:30) sorkatonai szolgálat, munkahely a KTSZ-nél; (18:30-21:13) '56-ban a laktanyánál, az evangélikus imaház sorsa; (21:13-25:00) hétköznapok '56 után, szakmai kilátások, családi élet.
Interjúalany: Gombár József
Felvétel időpontja: 2011. május 25.