A Győri Vagon és Gépgyárban kezdett el dolgozni, Sokorópátkáról járt be, majd 1956 októberében költözött be Győrbe, albérletbe. Itt lett albérlőtársa Török István (3:18). Ő azonnal csatlakozott a pár hét múlva kirobbanó forradalomhoz, mivel tiszti képzést is kapott (4:43). A forradalom ideje alatt a tömeg egyik vezetője lett, beszédeket és gyűléseket tartott. (5:56) A tömeg és Török István az ÁvH megyei székháza és a börtön elé vonult, utóbbi mellett el is dördültek a karhatalom fegyverei, ekkor halt meg Halász Ödön, Máté Mária, és Szabó Béla(6:51). Török István a helyi elnyomó hatalom kifüstölése végett a Győrben állomásozó honvédelmi erőket akarta volna megnyerni, persze ez nem volt egyszerű dolog (9:12). Végül a laktanya parancsnoka, Krecz Géza őrnagy (később, a megtorlások alkalmával elítélik) a talán 10 ezres tömeg akarata előtt meghajolva átállt a forradalmárokhoz (10:00).Török István 5 társával egyetemben tárgyalt az ÁVh-sokkal, hogy engedjék ki a politikai foglyokat és adják ki a tömegbe lövő karhatalmistákat (12:24).Török Istán eme tárgyalások alkalmával lement az ÁVH-s pincékbe és az ott tartózkodó politikai fogylokat kiengedtette (15:02). Ennek ellenére a tömeg betört az épületbe és szinte minden iratot megsemmisítettek. Ekközben a mentők már több sebesültet is Győrbe szállítottak Mosonmagyaróvárról, ahol az ÁVH brutálisan a tömegbe lövetett (18:03). A forradalom előzményeiről: A magyar társadalmat komoly trauma érte azáltal, hogy 1945 után nem az általuk támogatott kisgazdák, vagy a szocdemek alakíthatták a politikát, hanem az erőszakos kommunisták (22:12). A közismert kommunista intézkedések felbőszítették a magyar nemzetet, valamint Büki Lajos szerint a nyugat is egyértelműen arra bíztatott mindenkit(röpcédulák, Szabad Európa rádió, kémek, stb), hogy vegyék fel a harcot a kommunista rezsim ellen (28:12). A győri forradalom után: Itt kapcsolódott be komolyabban Büki Lajos is, formálisan ő lett Török István testőre.(30:28) A padlássöprések miatt a rendőrséggel szemben bizalmatlanná lett tömeget, falusiakat több esetben is Török István és Büki Lajos személyesn nyugtatta meg (31:09). 1956. november 4.-e után fegyveres ellenállásra adták volna a fejüket fejüket, de a tatabányai elhárító harcok sikertelensége láttán feladták az ellenállást (35:54). Büki Lajost a Török István elleni per harmadrendű vádlottjaként 12 évre ítélték. 1963-ban szabadult (43:30).

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, iskolaéveiről, az iskolájában tanuló koreai diákokról (0:18). Rátér az ötvenes éveket jellemző szegénységre, összehasonlítva az I. és a II. világháború utáni inflációt (5:33). Beszél arról, milyen emlékeket őrzött családja a szovjet megszállásról (13:45). Szól arról, hogy Széna térhez közeli lakásukból hogyan látta az 56-os forradalmat. Beszél 1956. október 23-áról (16:08), majd 24-éről (17:45, 20:30). Beszél arról, hogyan segédkezett 25-én a barikádépítésben (23:30), majd arról, milyen szerepet játszott a harcokban a házuk udvara (29:07). Beszél Szabó bácsiról és Dudás Józsefről, majd arról, milyen nehéz volt a Kádár-korszakban hiteles információhoz jutni az eseményekről (33:23). Végül Pozsgay Imre beszédéről és a sorsszerűségről szól (39:00).

Az interjúalany mesél a II. világháború előtti tanyasi hétköznapokról, és a világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Beszél iskolás éveiről és a levente mozgalomról. Elmondja, hogy hogyan érintették őt és családját a beszolgáltatások, padlássöprések, a mezőgazdaság átalakítása és a téeszesítés. 0:30--gyermekkora, a tanyasi mindennapok, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 4:33--emlékei a II. világháborúról; 6:7--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen munkákat végeztek a TSZ-ben, hogyan zajlottak a beszolgáltatások; 9:15--iskolás emlékei, hogyan bújtak el a szovjetek elől; 10:25--a levente mozgalom; 11:40--miben változott az élete, amikor elköltözött tanyáról, munkája TSZ-tagként; 14:18--hogyan folytatták a vallásos életüket a szocializmus alatt; 16:21--utazások a TSZ keretében; 19:9--padlássöprés; 20:17--közös munkák a falun (pl. tollfosztás, cséplés), egyéb mezőgazdasági munkák