Az interjúalany beszél magáról, gyerekkoráról (0:37), arról, hogy naplót írt a Hortobágyon (1:50), a kitelepítésről szóló emlékeiről (4:19), a tábori életről, az ott folyó munkáról (8:18), egy távolabbi tanyára való költözésükről, és az ottani körülményekről, családokról, és a tanyán kialakult kapcsolatokról (11:36), a levélküldés megtiltásáról, a küldemények kézbesítésének lehetőségeiről (15:51), varjúpásztori munkájáról (20:12), a tanyai betegségekről (21:43), pulykapásztorként folytatott tevékenységéről (23:34), a tábor 1952-es bővítéséről, az újabb transzportról (26:25), a „Nagy Imre-féle” enyhülésről, az internálótáborok felszámolásáról, szabadulásokról, tanulmányai újrakezdéséről (28:03), a pécsi főiskolára való felvételéről (31:23), elhelyezkedéséről, pedagógusi munkájáról (32:58).

Az interjúalany beszél beszél az 1950-es évekről, a Sztálin halálával bekövetkező változásokról, a különböző ifjúsági mozgalmakról és a hivatalos ünnepélyekről. Részletezi az 1956-os forradalom előzményeit, illetve, hogy hogyan látták akkoriban a nemzetközi segítségnyújtás lehetőségét. Szól a forradalom leverését követő megtorlásokról, a Kádár-korszak alatt érzékelhető változásokról, a rendszer felpuhulásáról, valamint a rendszer válságának jeleiről. 0:14--emlékei az 1950-es évekről, hogyan kezdett el lassan beszivárogni az iskolás életébe; 6:50--mi változott Sztálin halálával, milyen emlékei vannak az iskoláról; 12:17--ifjúsági mozgalmak, a DISZ és az úttörőmozgalom működése; 19:40--milyen megkülönböztetés érte a kulákok gyerekeit az iskolában; 24:53--az iskolai és egyéb ünnepélyek; 35:10--a propaganda működése, a párttagság; 40:59--milyen változások voltak a szovjet politikában 1955-ben; 45:00--az ÁVÓ, a határőrség és a besúgók; 49:30--milyennek látta az állampártot; 52:00--emlékei az 1956-os eseményekről, ennek előzményeiről, a nemzetközi segítségnyújtás esélyeiről; 1:13:00--a forradalom leverése okoza pusztítások, a forradalmat követő megtorlások; 1:18:05--a Kádár-korszak jellemzői; maszekolás, háztáji gazdálkodás, KISZ, propaganda, TSZ; 1:29:20--a rendszer válságának jelei; 1:33:00--milyen tapasztalatok érték Ausztriába tett utazása során

A riportalany beszél Diósgyőrben töltött gyermekkoráról, a zene iránt kialakuló érdeklődéséről (5:40). A gimnázium után a Zeneakadémiára került (7:54-ig). Zalaegerszeg kapott zenetanári munkát 1954-ben, ahonnan a helyi politikával való szembekerülése miatt 1956-ban tért vissza a fővárosba (11:10). A Magyar Rádió Zeneiskolájában kezdett tanítani, majd Antal György, a pécsi konzervatórium igazgatója Pécsre hívta oktatni (12:10-ig). Beszél a helyi zenei életről az 1950-es évek végén (18:10). Felidézi a gyermekkori életkörülményeit (21:50-ig). A II. világháború végén a családot Sopronig menekítették, hazatérve az édesapját internálták (26:40-ig). Az 1956-os forradalom kitörését a Magyar Rádióban élte meg. Szól a forradalom napjai alatt átélt élményeiről (30:46-ig). Beszél az 1960-as évek pécsi kulturális életéről (32:26-ig). 1973-ban az Országos Filharmónia szólistája lett, lehetőséget kapott arra, hogy külföldön is fellépjen (39:35-ig). Végezetül elmondja, hogy jelenleg is aktív egyetemi zongoratanár.