Két világháború között: - szülei származása és a kétnyelvűség (00:05) - trianoni döntés hatása a család életére (01:59) - testvérei pályaválasztása, az interjúalany tanulmányai (05:24) II. világháború: - a II. világháború hatása a családra, az interjúalany személyes sorsára: rokonok hadifogsága, a szovjet- és az amerikai hadifogság összehasonlítása (07:24) - légitámadások, óvóhely (16:40) - Ausztriába való menekülés, hazatérés után „B listára” kerül (17:44) II. világháború után: - Almáskamarás – kinevezett tanító, német község (19:35) - svábok kitelepítése, kényszermunka (20:38) - oktatás a II. világháború előtt és után: tantárgyak és felszerelések (21:37, 26:50) - betelepített lakosság mentalitása Almáskamaráson (23:40). - életkörülmények – sorban állás, jegyrendszer, élelmiszerellátás (28:20) - forint bevezetése (29:44) - 1956 – rádión hallgatott emlékek, kollégák sorsa (30:45) - kiutazási engedély kérése a 60-as, 70-es években– nehézségek (32:33).

Az 1950-es években Hatvanban lakott a családjával, onnan internálták őket 1950-ben Hortobánykónyára (0:49). Édesapját, már egy hónappal korábban internálták, ennek oka az volt, hogy nem volt hajlandó kilpni a szociáldemokrata pártból (1:53). Kistarcsára utána pedig Recskre szállították. Az ÁVÓ-sok egy aprócska csellel csalták tőrbe Binder Géza családját, elfogták őket, majd egy teherautóval Hortobágykónyára vitték őket (4:03). A táborban libapásztorként és vízhordóként dolgozott, összesen 39 hónapig ott raboskodva (5:39). A fogvatartók különböző módszerekkel kínozták a gyermekeket: bikák elé vetették őket, verekedést szítottak közöttük (6:44). A birkák számára épített hodályokban és barakkokban laktak(8:25). Karácsonyt és más ünnepeket nem ünnepelhették, a hétköznapokon nem túlságosan kiadós étkeket készítettek, sőt valamikor az összefogott verebekből pörköltet főztek(10:32). A verésekről a foglyok tudtak, de ezek nem történtek nyílvánosan (11:42). Nagy Imre 1953-as kormányrakerülése folytán szabadulhattak ki a Hortobágykónyi táborból (15:03). Édesapja később, ugyanezen az év szeptemberében szabadult (16:32). Binder Géza jó tanuló volt, már a gimnáziumban is jeles tanuló volt, fel is vették a Vegyipari Egyetemre, de a szigorlatokon megbuktatták a származása, múltja miatt. Később a Győri Főiskolát el tudta végezni(17:27).Édesapját hosszú éveken át nem látta(18:34). Hatvanban szinte csak a vasutasokat telepítették ki , de találkozott a nyugati határsávból internáltakkal és kulákoknak nyílvánítottakkal is (20:44).Minden évben elmegy Recskre, Kónyára is, hogy részt vegyen a hivatalos megemlékezéseken, sőt még a Recski Szövetségnek is tagja (21:56). A családban nem esett szó a tábori eseményekről, mivel féltek attól, hogy esetleg kitudódik és megint elviszik őket oda (25:31). Csak a rendszerváltoztatás után kereste meg a családot a média, vagy a kutatók, azelőtt természetesen nem volt rá mód (27:14).

Az interjúalany először kiváló dolgozói kitüntetését mutatja meg (0:00), majd szól a kommunista rendszer kiépüléséről Magyarországon. Édesapját szabotázs miatt börtönbe csukták, a javakat államosították. Édesapja kiszabadulása után folytatta oktatását (1:30). Szól arról, hogy a TSZ megalakulása után alkalmi munkákból élt (4:40). Szól katonai szolgálatáról (8:00), majd Kádár János politikáját és foglalkoztatását értékeli (10:40). Arról is szól, hogyan verték át a biztosítók és hogyan működik a korrupció (13:00). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:00), majd a munka világáról a kései ötvenes, korai hatvanas években (16:00). Szól a rendszerváltoztatásról, Kádár nyugdíjazásáról (19:10), majd a kádári foglalkoztatáspolitikáról (20:40). Végül az építőiparban szerzett tapasztalatairól szól (23:50).