Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
kulák
Hangya Szövetkezet
államosítás
Csendőrség
hadifogság
II. világháború
szovjet megszállás
rekvirálás
holokauszt
át- és kitelepítések

Egy alföldi gazdaság virágzása és elpusztítása

3050 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: Az interjúalany mesél a családjáról (0:01), nagyapja szervező tevékenységéről, Székkutas felvirágoztatásáról (1:41), apja gazdaságáról (7:38), a faluban működő olvasókörről, és az ott tartott rendezvényekről, szórakozási lehetőségekről, bálokról (10:34), második világháborús emlékeiről (17:25), a szovjet megszállás kegyetlenségéről (18:57), az 1945 előtt csendőrként tevékenykedő férjéről (21:22), a családja férfitagjainak bebörtönzéséről, a földjük államosításáról, majd a kilakoltatásról, az anyagi javaik rekvirálásáról (24:28), végül röviden beszámol férje hazaengedéséről Sztálin halála után, és a család további sorsáról (30:11).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Kokovai Istvánné Mária
Interjúalany lakhelye: Székkutas
Interjúalany született: Hódmezővásárhely, 1922
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2010. október 30.
Felvétel helyszíne: Székkutas

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél iskoláiról, az orosz és latin nyelvek tanulásáról (0:10), majd rátér az 1950-es évek világának leírására, a feljelentgetésekre, internálásra és az állambiztonságiakra (2:25). Szól az 1956-os forradalom kitöréséről (7:10), majd arról, hogyan döntötték el, hogy elfoglalják a rendőrség épületét (10:00). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszer támogatói Csehszlovákiában bujkáltak a forradalom idején (12:36). Beszél arról, miként szervezték meg a sátoraljaújhelyi nemzetőrséget (16:08), hogyan alakult meg a Kádár-kormány és tértek vissza a bujkáló kommunisták (19:48). Szól az orosz csapatok bejöveteléről (23:18),valamint arról, miként vonultak fel társaikkal Kőkapura a szovjetek elől (27:06). Végül a fegyverletételről, a megtorlásokról és a disszidálásról beszél, beszámolva a börtönben töltött időről (31:25).
Interjúalany: Zsámbokréty Zénó
Felvétel időpontja: 2010. december 04.

Hossz: 00:45:00
Beszél a háborúról, bombázásról (3:00-tól), a szovjet bevonulásról, földosztásról, rekvirálásról, helynévváltozásokról, feketevágásról (16:00-tól) és az 50-es évekről, a TSZ-ről és az abban folyó munkáról (23:00-tól).
Interjúalany: Taskovics Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:26:00
0:00 a második világháború idején kislány volt, és Szombathelyen élt 1:11 a legsúlyosabbak a bombázások voltak, a vasútállomás közelében laktak, ami fokozott veszélyt jelentett számukra, minden szirénázáskor elmenekültek otthonról 2:32 az iskola is a vasút közelében volt, az iskolásokat az iskolaudvaron ásott árkokban vezényelték a gyerekeket, az iskolát is találat érte 3:31 1944. március 4.-én volt a legsúlyosabb bombázás, ők azt belvárosi házak pincéiben vészelték át, a házuk szerencsésen túlélte a bombázást 5:35 az iskola lebombázása után a szabadban tanultak, a bombázások között röpcédulákat szórtak 7:40 látja a Németországba gyalogosan indított zsidókat, a szomszédjaikat is elvitték, a szombathelyi Palace-t is lebombázták, az áldozatok bennégtek, mert a nyilasok nem engedik elindítani a mentést 10:13 az oroszok bejövetelekor az édesapjától elvették az órát, kabátot, cipőt 11:13 a háború utáni iskolai élményeiről mesél, a nagyszünetben „sajtónegyedórát” tartott nekik egy diák, a többi szünetben menetelniük kellett, és kötelezően esti fáklyás felvonuláson vettek részt 12:59 a népi kollégiumokról mesél, az iskolákban a gyermekeket a szülők származása szerint tartották nyilván, és a különböző társadalmi csoportokból meghatározott keretszámok voltak az egyetemre 15:18 felveszik a jogi karra, minden második héten nagygyűlés volt, ahol hetente megszégyenítettek egy-egy diákot 16:10 1956-ban felvonult a pécsi diákokkal együtt, negyedéves joghallgató volt ekkor, felszólalt egy egyetemi gyűlésen, a szüleihez utazott haza, de nem tudott utazni, mert az orosz beavatkozás elindult 17:50 a gyűlésen felszólaló diákokat eltávolították az egyetemről, hazament a szüleihez, megpróbált más jogi egyetemre bejutni, de nem sikerül, elment ezért gyárba dolgozni, hogy jó véleményt írjanak róla, sikerül így Szegedre felvételizni 21:20 hiába végezte el az egyetemet summa cum laude, nem kapott állást, Sopron annak idején zárt város volt, határsáv-igazolvánnyal lehetett belépni, ide egy volt iskolatársa segített elhelyezkedni
Interjúalany: Kisfaludy Erika
Felvétel időpontja: 2010. december 01.