1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).

0:00 bemutatkozás, családi háttér, a szülei válása után a nagyszülei nevelték föl 4:51 a családi emlékeit idézi fel az 1945 előtti időkből, és a háború utáni évekből; édesapja tanító volt, de behívták a hadseregbe 9:19 a világháború után az ötvenes években is volt még jegyrendszer, mesél a kitelepítésekről 13:21 mesél a kisvárdai zsidók sorsáról 18:47 a nehézségek ellenére a Rákosi-korszakban nem volt nehéz gyermekkora, 1956-ban szembesült először azzal, hogy az emberek egy szabadabb világot akarnak 20:48 1960-ban szervezték meg a TSZ-t, a legtöbb embert kényszerrel léptették be 25:44 a Kádár-rendszer a forradalmárokkal szemben volt nagyon kemény, a korszak első időszaka a megtorlásról szólt, de utána van egy konszolidáltabb időszaka 31:49 a korabeli üdülési lehetőségeket idézi fel 33:21 a rendszerváltoztatást elsősorban az oktatási területen tapasztalta meg 36:48 a rendszerváltoztatás túlnyomórészt meghozta azt, amire az emberek vágytak

Az interjúalany beszél a családjáról (0:22), arról, hogy édesapját Észak-Erdély visszacsatolása után kinevezték máramarosi törvényszéki bírónak (0:54). Beszél a Finommechanikánál végzett munkájáról (1:31), az 1953-as enyhülés hatásairól (3:39). Mesél arról, hogyan érte a forradalom híre (5:00), hogyan kapcsolódott bele az október 23-i eseményekbe, és részletesen beszámol arról, milyen élményekben volt része (9:00).