Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
katonaság
kisdobos
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
Ellenzéki Kerekasztal
Kádár-korszak
háztáji
szovjet megszállás
kollégium

Élet egy dohánytermelő faluban

3750 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:06), általános iskolás kisdobos, valamint úttörőként átélt élményeiről (0:52), a különböző rendezvényeken, megemlékezéseken való részvételéről, az úttörőként végzett tevékenységekről (5:24), a gyermek- és ifjúsági mozgalmak politikai céljairól, és környékbeli szovjet katonákról szerzett benyomásairól (10:27). Mesél Geszteréd villamosításáról, az elektronikai cikkek elterjedéséről, valamint arról, hogy a falu a Kádár-rendszerben nyerte el mai arculatát (11:55). Részletezi a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben folytatott dohánytermelési munkálatokkal kapcsolatos emlékeit, kitér a háztáji gazdaságokra is (14:00), majd beszámol a gimnazistaként kollégiumban eltöltött éveiről, az ottani programokról, társadalmi munkáról, kommunista szombatokról (18:00), a KISZ-ben szerzett tapasztalatairól (24:38), főiskolás éveiről (27:26), a katonaságnál eltöltött időről (29:04), végül pedig megemlíti, miként emlékszik vissza a rendszerváltoztatásra (32:02).
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
Interjúalany neve: Törő András
Interjúalany lakhelye: Geszteréd
Interjúalany született: Geszteréd, 1958
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. február 01.
Felvétel helyszíne: Geszteréd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka
Interjúalany: Borbély Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél diákéveiről (0:19), a román nyelv tanulásáról (03:04). Beszél az egyetemi életről, a magyarok régiók szerinti megoszlásáról (05:20), és a vallási életről (9:36). Beszél családja I. világháborús (12:24) és II. világháborús (13:33) emlékeiről, majd arról, mit jelentett 1956 és az aranycsapat Erdélyben (19:55). Szól építészi karrierjéről, annak kezdeteiről (21:51, 38:50). Beszél az a romániai életkörülményekről (30:33), az útlevél-helyzetről (23:41) és az áttelepülésről (28:00).
Interjúalany: Tóth Aladár
Felvétel időpontja: 2010. július 12.

Hossz: 00:40:00
Az interjaúalany beszél családjáról, származásáról (0:20), majd az iskoláról, a sáros utakról, amin eljutottak oda, az osztatlan osztálykoról, a fegyelemről és az iskola tisztításáról (2:04). Szól a háború utáni évek nélkülözéseiről, a malom működéséről és a kenyérsütésről (7:22). Szól édesapja személyiségéről, arról, hogy soha nem evett addig, míg meg nem bizonyosodott arról, hogy a gyermekei ettek (12:25). Szól gyermekkori csínyeikről (14:35), majd arról, hogyan próbált mindig vigyázni a testvéreire (16:55). Megemlíti testvérei katonai szolgálatát (19:05), majd beszél további oktatásáról, a kommunista propagandáról és a hittan tanulásának lehetőségeiről (20:50). Beszél arról, hogy akkoriban a pályaválasztás azt jelentette, hogy az osztályfőnök eldöntötte, hová mehet. Kertésznek kellett mennie, ami soha nem tetszett neki (23:35). Végül egy újsághirdetés nyomán elment varrónőnek tanulni, amit azóta is űz és kedvel (32:10). Szól továbbá az 1956 -os forradalom leveréséről, és arról, hogy otthoni szentképeik hátán a kommunista "szentek" portréi voltak, arra az esetre, ha bejönnének a szovjet katonák (33:00). Végül arról szól, hogyan szervezték be édesapját ávósnak a hadseregben. Mindig próbált kibújni ez alól, ezért családi problémákra hivatkozott, hátha ezt megbízhatatlanságnak értékelik az ÁVO-nál. Végül leszerelték, de rövid ávós "karrierje" nagyon meggyötörte (35:50).
Interjúalany: Andrási Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.