Az interjúalany beszél családjáról (0:50), az óvóhelyen való rejtőzködésről és az élelmiszerellátásról (2:00). Szól nagyapja halálról (5:00). Szól édesapja hadifogságba kerüléséről a Don-kanyarnál, és hazatéréséről (7:27)Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, így a szobordöntésről, a vonatjáratok törléséről (10:12), majd a harcokról (12:38) és arról, hogy sokan disszidáltak, majdnem ő maga is (16:50). Szól a Kádár-korszak megélhetéséről, az egészségügyi munka világáról, a megélhetésről és szórakozási lehetőségeiről (21:30, 15:45). Beszél a környék iparáról is (26:30). Szól művelődési szokásairől és a Kádár-korszakban elérhetővé vált kultúráról (29:15). Végül a rendszerváltoztatás óta eltelt 20 évet értékeli (30:45).

Az interjúalany beszél gyermekéveiről, oktatásáról (0:45), beszél családjának II. világháborút érintő emlékeiről (19:00), majd a ministrálásról és mezőgazdasági munkákról szól (07:48). Rátér a az egyetemi évekre és a KISZ-tagságra (15:41). Szól az 1956-os forradalomról (23:15), és elemzi a rendszerváltoztatás utáni munkakörülményeket, a munkaerőpiac átalakulását, a külföldi és magyar munkavégzési elképzelések közötti különbséget (25:45).

Az interjúalany beszél családjáról (0:28), majd arról, hogyan vonult be katonának 1941-ben és szolgált a Horthy-féle, a nyilas és az 1945 utáni új hadseregben (2:08). Szól a Rákosi-rendszerről, arról, hogy viszonylag hamar brigádvezető lett a szövetkezetben, és 17 ember dolgozott a keze alá (5:10). Beszél a hadifogságról, annak mindennapjairól (8:20). Szól a Kádár-korszakról (10:28), majd visszatér fronton átélt élményeihez, a szórakozási lehetőségekhez (11:40). Visszatér katonai szolgálatához és az utászatról beszél (13:00), majd arról szól, hogy az ötvenes években azért tartóztatták le egyszer, mert árpát vetett, s ez valamiért nem tetszett a hatóságoknak (15:35).