0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását

Az interjúalany beszél arról, hogy édesapja Budapest ostrománál halt meg (1:14), tanulmányairól (4:03), kitelepítésükről (11:49), majd visszatér tanulmányaira, a zebegényi iskolára (16:47), az egyházzal való kapcsolatának kezdetéről (18:49), az úttörőmozgalomról (22:36), a váci gimnáziumba való felvételéről (25:46). Elmeséli egy napját, majd kedvenc tantárgyait sorolja föl, és kitér a nyelvtanulásra is (29:04).

Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy Belgiumban született (0:17), gyerekkori balesetéről (2:09), arról, hogy édesapja nem volt alkalmas katonának, így nem szolgált a második világháborúban (8:08), férje azonban megjárta a frontot (10:20). Mesél arról, hogy az ő családját nem telepítették ki, de a környékről többeket is (11:59). Visszatér férje második világháborús részvételére (13:32), végül nehéz életkörülményeikről, a mindennapi életről, munkáról beszél (14:40).