0:00 családi háttér, gyermekkor, a család nővérnek szánta egy gyermekkori fogadalmuk miatt 3:44 mikor Miskolcot megszállták a németek, véget ért a tanítás, ő közben 1944-ben Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, 1948-ban öltözött be, két év noviciátus következett 5:05 de 1949 augusztus végén feloszlatták a rendeket Romániában, nem jöhetett haza egyből a magyar állampolgársága miatt 6:08 édesapja mezőgazdaságból próbált megélni, de a beadások és a padlássöprések miatt ez képtelenség volt 7:53 végül elment tanítani, mert kevés volt a pénz a családnak, de először nem alkalmazták a „sötét múltja” miatt 11:03 sok probléma volt azzal is, hogy a saját falujában kezdjen el dolgozni 14:39 a templomba járás nehéz volt számára, meg is feddték érte 19:04 1950-ben vitték el a nővéreket Vállaljról, őt viszont a szülei hetekig bújtatták 21:33 mesél arról, hogy 1945 januárjában a falu lakosságát elvitték a Szovjetunióba, mintegy kétszáz embert, az édesapja is kikerült velük, de szerencséjére csak kilenc hónapot voltak ott 24:00 felidézi a szatmári tanítóképzőn töltött napjait 28:28 a püspök és a vállalji plébánia rajta keresztül tartotta a kapcsolatot 32:31 további történeteket idéz fel a noviciátusból

Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült

Az interjúalany mesél nagyszülei Horthy-korszakkal kapcsolatos élményeiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról és a téeszesítésről. Beszél a korabeli oktatási viszonyokról, katonaélményeiről és arról, hogy hogyan szórakoztak a korabeli emberek. 0:10--születés, család; 0:50--emlékei a II. világháborúról, milyen hatással volt a környezetére; 4:40--a nagyszülei emlékei a Horthy-korszakról, a zsidó kereskedők működéséről, a terménykereskedőkről, a zöldhitelről; 8:10--a Rákosi-korszak, hogyan bántak a pufajkások a vidékiekkel, hogyan éltek akkoriban a vidékiek; 14:30--oktatás, hogyan verték őket a tanárok, milyen volt az iskola; 21:11--milyen volt a tánciskola ahová járt, hogy szórakoztak akkoriban a fiatalok; 23:00--katonaélményei; 28:35--hogyan emlékszik vissza a forradalom kitörésére, amelyet katonaként élt meg; 32:55--leszerelése, emlékei a téeszesítésről, a tészeben zajló munkáról; 37:38--hogyan jutott ki külföldre, Moszkvába