Az interjúalany 1926-ban született Kiskunfélegyházán. Fiatalon cselédként szolgált több helyen, nagyon jó sora volt, munkaadóit szüleiként szerette. Részletesen beszél munkájáról. (03:50) A II. világháború után önállóan próbált boldogulni, különböző gyümölcsöket, növényeket termesztett. (05:58) 1950-ben megnősült. Korábbi városföldi munkaadója adott neki kukoricaföldet. (06:52) Az 1956-os forradalom után bérbe kapott földet, lovat vett. Elmondja, hogy az állatai nagy részét (tehenet és lovat is) elvette a TSZ, ahol fogatosként kellett dolgoznia, amíg gépesíteni nem kezdtek. Utána szőlővel foglalkozott. (12:32) Beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. Nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be, így nem kaphatott magasabb fizetést. Elmondja, hogy a nyereségosztásnál a TSZ-elnök és a protekciósok mennyivel többet kaptak. (20:14) Beszél arról hogyan változtak az idő előrehaladtával a körülmények, a TSZ már engedte, hogy a háztájon is tartsanak állatokat. A fejlődés mellett azonban a TSZ mindig sok hibával működött. (25:46) A párttagok sokkal előnyösebb helyzetben voltak, nagy kedvezményeket kaptak. (29:52) Visszatérve beszél az 1945-ös földosztásról. Az interjúalany is igényelt földet. A környéken elsősorban a katolikus és a református egyház birtokait vették el. (33:02) Beszél a Rákosi-korszakban kötelező beszolgáltatásokról. Ellenőrök figyelték az aratást, sokszor a meghagyott terményeket titokban, éjjel vitték el. Hogy több termény maradhasson meg, az interjúalany leitatta az ellenőröket. (37:38) Beszél a TSZ szőlőjében végzett munkákról. Sok nővel dolgozott együtt szüretkor. (40:16)

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a II. világháborús emlékeiről (0:29), édesapja elhurcolásáról (2:27), mesél az 1950-es évek hétköznapjairól, a jegyrendszerről, beszolgáltatásról (5:00) és az iskolás éveiről (7:36). Majd rátér az 1956-os eseményekkel kapcsolatos személyes emlékeire (13:06), rokonságában történt disszidálásra (21:06), ezután részletesen beszél a katonaságnál tisztként eltöltött éveiről (24:10). Megemlíti a szovjet katonákhoz fűződő viszonyát (35:21), a csehszlovák válságot (39:05), majd elmeséli a Szovjetunióban tett utazását (40:00).

Az interjúalany beszél magáról, szüleiről (0:17), tanulmányairól (2:31), a tanítóképző elvégzés utáni munkájáról, zenei képzettségéről, későbbi munkájáról (6:10), második világháborús emlékeiről (12:26), a németek kitelepítéséről, és a szlovák-magyar lakosságcsere következményeiről (17:18), a zsidók elhurcolásáról (21:30), a második világháború utáni változásokról (22:54), az ’50-es évek légköréről (24:54), a békekölcsönről (28:28), zenei elhivatottságának kezdetéről, tanulmányairól (31:15), Jánoshalmára kerüléséről, az ottani első emlékeiről (39:48).