Interjú

Gyűjteményhez ad
1968
oktatás
1956
I. világháború

Mayer Berta festőművész élete

2969 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: 0:00 családi háttér 1:00 anyai nagyapja volt szobrász, édesanyja pedig szabászként tanult a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elődjében, de abba kellett hagynia tanulmányait, mert az édesapja meghalt egy I. világháborúban szerzett seb miatt 6:07 a gyermekkoráról beszél 7:13 1956-ban 12 éves volt, látta a Nyugati teret tele emberekkel, és érezte a feszültséget a városban, nem volt iskola 14:22 a főiskolás éveire emlékezik vissza, első alkalommal nem vették föl 19:47 a korabeli művészet provinciális volt, a polgári elemeket súlyos kompromisszumokkal oltották be a szocreálba, ami emberileg nagyon sokakat megtört 23:23 a táblakép-festést és a zománcozást egy időben csinálja, kijárt tanulni a kőbányai zománcgyárba 24:45 kiment a vietnami beavatkozás elleni tüntetésre, de az ottani fanatizmus eltávolítja tőle az ilyen jellegű közéletet, volt egy kísérlet is a beszervezésre 28:23 a Fiatal Művészek Stúdiójába vették föl, akkoriban a Művészeti Alap segítette őket, akkoriban a tanári pálya nem merült fel 35:43 1974-ben csinálta meg az első önálló kiállítását, aminek nagyon pozitív visszhangja volt 37:37 művészi pályafutása során soha nem érezte azt, hogy nőként hátrányt szenvedett
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Mayer Berta
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1944
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 10.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:51
Tárgy: egyházak
Mosberger Viola baptista lelkész lányaként nőtt fel. Életkora miatt nem hagytak mély nyomot benne az ötvenes évek első felének politikai viszonyai, de idősebb testvéreinek továbbtanulását nagyon megnehezítette édesapjuk foglalkozása. Az interjúalany mesél a karcagi gimnázium igazgatójáról, aki 1956-ban kivitte a diákjait a tüntetésekre, majd a forradalom bukása után több tanártársával együtt eltűnt, s helyükre politikailag megbízható tanárokat helyezett a hatalom. Az 1970-es években Mosberger Viola Pécsre került, ahol egy imacsoport tagja lett. A csoport tagjait hitük gyakorlása miatt munkahelyi, családi atrocitások érték. Az interjúalany összehasonlítja azt is, hogy mennyivel volt más, és nehezebb a vallás gyakorlása a rendszerváltoztatás előtt, mint azt követően. 0:18--gyermekkora, családja vallási háttere; 1:45--milyen atrocitások érték a családját a vallásosságuk miatt; 4:44--milyen atrocitások érték annak az imakörnek a tagjait, amelybe ő is járt; 9:10--milyen veszélyek leselkedtek rájuk abban az esetben, ha kiderült, hogy vallásos életet élnek; 10:47--hogyan tudták gyakorolni a hitüket; 11:23--milyen újdonságokat hozott a vallásgyakorlatban a rendszerváltoztatás; 13:13--személyes megtérésének története; 14:50--üzenete azok számára, akik manapság gyakorolják a hitet; 16:25--miért akartak a férjével disszidálni
Interjúalany: Mosberger Vilmosné Viola
Felvétel időpontja: 2011. május 04.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Hossz: 00:34:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:12), édesapja foglalkozásáról (3:31), az iskolai körülményekről és a hittanról (6:20), a földosztásról (10:45), a család korabeli juttatásairól, a gazdálkodásról (13:35), a szórakozási lehetőségekről (20:29), a háborús hétköznapokról (22:00), az 1956-os forradalomról (25:55), a téeszesítésről, beszolgáltatásról (29:42), a vallásgyakorlás lehetőségeiről a szocializmusban (32:26).
Interjúalany: Kiss Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. október 28.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:27:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus
Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a katonáktól való félelemről és az orosz katonák tényleges viselkedéséről (0:30), majd rátér arra, hogy édesapja és nagyapja eltűntek a háborúban (3:52). Szól oktatásáról (4:27) és arról, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan kezdett Budapesten dolgozni (7:55). Elmeséli, miért vált el első férjétől, hogyan házasodott újra, és hogyan került a közért élére (10:30). Beszél a munka, a gyermekvállalás és a továbbtanulás nehézségeiről, valamint édesanyja politikai érdeklődéséről (13:00). Szól a közértek központi irányításáról, az áruellátás gondjairól, a vevőkör megtartásának követelményéről (15:22). Szól a Kádár-korszak hétköznapjairól, a megélhetésről, az autóvásárlásról (17:50). Rátér a nyaralásokra, külön kiemelve a Szovjetunió-beli Szuhomiban töltött útját, ahol meglepte az ottani áruhiány és az ételek furcsasága (20:45). Végül a rendszerváltoztatást értékeli és beszél a kereskedelmi vállalkozásokról (25:03).
Interjúalany: Heiszmann Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. november 20.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc