Az interjúalany 1933-ban született Debrecenben. A Piarista Gimnáziumban kezdett el tanulni. Beszél az oktatás menetéről, színvonaláról. (04:20) 1943-ban érezték a diákok a háború közvetlen hatásait. 1944-ben a német megszállás még nem okozott nagy riadalmat, de a bombázások és a szovjet megszállók, már igen. (05:18) A gimnáziumban nem voltak jelei az antiszemitizmusnak, a diákok nem különböztették meg a zsidókat. (06:20) A háború után hamar, 1945 szeptemberére már újraindult az iskola. Jól működött 1948-as államosításáig. Részletesen beszél a gimnáziumról. (12:04) Az interjúalany cserkész volt. (13:50) Az államosítás előtt 1-2 tantárgyat kivéve mindent papok oktattak, a légkör jó volt. Beszél a kollégiumi életről. A tandíj minimális volt és sokan ez alól is mentességet kaptak. (18:04) Elmondja, milyen közösségépítő tevékenységek voltak a gimnáziumban: énekkar, sport. A cserkészetet 1948-ban megszüntették. (19:30) Részletesen beszél a cserkészetről. (21:48) Beszél a Horthy-korszak és a koalíciós időszak alatti diákoknak szóló sajtótermékekről. (22:48) Elmondja, hogyan élte át a II. világháború alatti bombázásokat. (26:34) Összehasonlítja a német és orosz megszállást. Az orosz sokkal keményebb, embertelenebb volt, sokakat elhurcoltak. (32:12) Beszél a megszálló szovjetekkel kapcsolatos személyes rossz élményeiről: gyilkosságokról, rablásokról. (34:40) Az oroszokat először a piarista gimnáziumban helyezték el, majd családokhoz szállásolták be őket. Mindenhol hatalmas mocskot hagytak maguk után. (35:46) Beszél a romeltakarításról, az újjáépítésről. (38:20) Beszél az iskola 1948-as államosításáról. A gyerekeket meglepetésként érte iskolájuk megszüntetése. A piarista tanárokat kirúgták, helyükre több tudatlan rossz tanár is került. (43:42) Beszél a Rákosi-korszak iskolai besúgó rendszeréről. Osztálytársai között is volt egy "tégla". (42:46)

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az osztályidegensége miatt őt ért hátrányokról és arról, hogy a továbbtanulás révén hogyan próbálta meg elkerülni a katonaságot. Beszámol 1956-tal kapcsolatos élményeiről is, amit gimnazistaként élt meg Sopronban. 2:18--gyermekkor, mit éreztek a korabeli politikai légkörből 5:43--elmélei a háború utáni időkről, a második világháborúról 7:30--iskolái, miért nem veszik fel az egyetemre az osztályidegensége miatt 9:31--szülők foglalkozása, az apja üzeme, a németek kitelepítése, hogyan ússzák meg a kitelepítést 12:00--hogyan próbálják meg elkerülni a katonaságot, hogyan sikerült végül továbbtanulnia 15:42--hogyan őrzik a családban a német hagyományokat 18:5--politikai irányultsága miatt milyen hátrányok érik 19:37--emlékei 1956-ról 25:00--házassága, gyermekei, a családi gyűjtemény kialakulása

Az interjúalany beszél szülőfalujáról, családja középparaszti helyzetéről. 2:20: Beszél a háborús évekről, a háború alatti paraszti beszolgáltatásról, a háború utáni batyuzásról és a falusi életről. 7:40: Beszél az 1945-ös földosztásról. 11:10: Beszél a család anyagi helyzetének látványos javulásáról 1948-ig. 17:45: A termelőszövetkezetek létrejöttéről beszél. 19:50: A kuláklistáról tesz említést és annak a családra ért hatásáról. 22:15: A Rákosi-rendszer parasztságot érintő intézkedéseiről (beszolgáltatás, padlássöprés, békekölcsön) beszél. 32:25: Kitér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire. 35:00: Mesél a család TSZ-be kényszerítéséről.