Az interjúalany beszél arról, hogy származása és "reakcióssága" miatt milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a középiskolában, majd azt követően az egyetemi felvételi során. Mesél iskolaigazgatói tevékenységéről, illetve megyei tanácsi tagságáról is, mely pozícióiban szintén gyakran került összetűzésbe a hatalommal. 0:37--gyermekkor, iskolák, miért rúgják ki az iskolából a reakciósság vádjával, és miért nem veszik fel először az egyetemre 4:30--hogyan került a vasúthoz dolgozni, és hogyan jut be végül mégis a főiskolára 7:40--hogyan lesz iskolaigazgató és milyen vádakkal, illetve nehézségekkel kellett szembenéznie a pozíciójában 15:36--hogyan lett megyei tanács tag és hogyan mondatják le utóbb 17:50--munkája a vasútnál ("krampácsolás", "vagonírozás") 19:45--hogyan tudott csalással felvételizni egy piarista gimnáziumból az egyetemre, milyen nehézségei voltak az egyetemen a származása miatt 23:16--emlékei az 1956-os forradalomról 26:49--téeszesítés, a tanárok részvétele a TSZ szervezésében, a lakosság ellenállása 29:33--hogyan tartják meg titokban az egyházi esküvőjüket

Az interjúalany beszél családjáról (0:06), a második világháború alatti bombázásokról, óvóhelyről, a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről, az általuk okozott anyagi veszteségekről (1:17), az iskolás éveiről, külön kiemelve a hittanoktatást, az akkor uralkodó vallásos szemléletet (9:48). Részletezi a zsidók deportálásával kapcsolatos emlékeit, valamint a falusiak helybeli zsidókkal való kapcsolatát (13:04). Megemlíti a háború utáni földosztást, a dohánytermelés prioritását a helyi közösség életében (16:31), a mezőgazdaság kollektivizálásának hatását a közhangulatra (17:40), majd ismét kitér a vallási élettel, a hit gyakorlásával kapcsolatos szokásokra (19:01), a TSZ-ben végzett munkára, és a háztáji gazdaságokra, megemlíti a beszolgáltatásokat (20:04), saját, munkával kapcsolatos élményeit (24:03), végül az 1967-ben felépített házuk felépítésének körülményeiről mesél (28:42).

Az interjúalany beszél az 1945 után kiépülő rendszer vallásos életéről, a hatalom vallás elleni fellépéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról. Szól a KDNP háborút követő tevékenységéről, megszüntetéséről, illetve rendszerváltoztatás utáni felélesztéséről. Végül mesél saját polgármesteri tevékenységéről is. 0:5--születés, család, szülők, rokonai katonai szolgálata, mezőgazdasági tevékenysége; 2:30--mit dolgozott gyermekként a családi gazdaságban, hogyan tudott továbbtanulni; 4:21--a vallás szerepe az életükben, ministráns szolgálata; 7:11--milyen volt az oktatás az esztergomi ferences gimnáziumban, milyen értékeket kaptak itt; 10:35--milyen retorziók érték rokonait és őt az 1945 utáni változások során a vallás gyakorlása miatt; 13:16--hogyan zajlott a szécsényi szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben, hogyan próbálják meg a szécsényiek megvédeni a papjaikat, mi lett az egyházi javak sorsa; 21:0--a békepapi mozgalom, hogyan történt a mozgalom megszervezése Szécsényben; 24:50--1960-as évek vallásos élete, hogyan próbálták a gyerekeket és a felnőtteket eltántorítani a vallásos élet gyakorlásától; 27:10--a KDNP szereplése a kékcécédulás választásokon, a párt megszűnése, a célkitűzései, újjáalakulása és közelmúltbeli tevékenysége; 33:45--kapcsolata a szécsényi kereszténydemokrata képviselőkkel; 36:39--melyik politikusok a példaképei; 38:35--hogyan emlékszik polgármesteri tevékenységére