Leírás: Az interjúalany feleleveníti, hogy a második világháború végnapjaiban ő és a bátyja hányszor és miként menekült meg az orosz fogságtól. Röviden beszél kárpátaljai születéséről, családjáról és oktatásáról (0:10). Szól arról, miként került el munkaszolgálatra (2:30), majd arról, hogy miként szöktek meg egy rokona budapesti házába (4:45). Később az orosz katonák megtalálják, és egy nagy embertömeggel együtt elhajtják őket Gödöllő felé, azonban innen is sikerült megszökniük (8:50). Budapestre visszatértükben még egyszer sikeresen elkerülték az orosz kényszermunkát, majd eldöntötték, hogy hazatérnek Beregszászra (17:45). Gyalogútjuk során Kispesten ismét feltartóztatják az orosz katonák, és ezúttal magát betegnek tettetve tudott megszökni (19:14). Hosszú és hányattatott utazás során (24:18) Debrecenig értek el, ahol a bátyjának rövid ideig a magyar rendőrség előtt kellett tisztáznia magát (32:45). Őt pedig később még egy határőr-katona tartóztatta le kis híján (34:56). Végül megérkeztek Beregszászra, ami azonban csalódást okozott, hiszen már onnan is elvitték az összes férfit (37:40). Végül az oroszok jelleméről beszél (39:36) és a magyar határ kommunizmus alatti átjárhatatlanságáról (44:00).