00:00-00:45 Születési hely, idő. 00:46-05:47 II. Világháború, német bevonulás, német katonák, orosz katonák. 05:48-09:00 Zene. 09:01-12:11 TSZ, traktor főiskola, munka, lakodalmas zenészet. 12:12-18:00 Horthy Miklós, Horthy-korszak, lovak, megélhetés a háborúban és utána. 18:01-27:54 Rákosi Mátyás, 1956, katonaság, disszidálók. 27:55-52:00 TSZ szervezés, feketevágások, Kádár és Rákosi közti különbség. 52:01-59:27 Rendszerváltoztatás, fellépések, lakodalmak.

Az interjúalany beszél német származásáról (0:03), a németek bevonulásáról Délvidékre, ami után a család Szegedre, majd Kiskundorozsmára költözött (0:36), a német és szovjet megszállással kapcsolatos emlékeiről (6:46), az apja beszervezési kísérletéről, majd szökéséről (11:03), a család szegénységéről, éhezésükről (13:51), béresként végzett munkájáról (16:28). Beszámol iskolába való visszakerüléséről, valamint arról, hogyan került a tanítóképzőbe (20:56). Mesél édesanyja egészségi állapota megromlásának következményeiről (27:17), a káderező bizottsággal kapcsolatos emlékéről (28:47), a tanítóképző elvégzése utáni munkájáról, békekölcsönről (33:35), az 1956-os forradalomról, az abban játszott szerepéről (34:55), végül a halálos áldozatot követelő mórahalmi tüntetésről (44:46).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, és a származás fontosságáról az 1950-es években (0:24). Beszél II. világháborús élményeiről, például arról, hogy erélyes édesanyja mindig képes volt kiparancsolni a randalírozó oroszokat, valamint arról, hogyan költöztek át Isaszegre, ahová szánnal húzták le a szülei (4:45). Szól arról, hogy nagyon félt az orosz katonáktól, ezért Isaszegen a baszállásolt orosz tiszt elől az asztal alá bújt (8:10). Édesapját is elvitték málenkij robotra, de megszökött (10:14). Beszél iskolás éveiről, arról, hogy Szabó Magda volt az osztályfőnöke, aki még délutánonként otthon is irodalmi szakköröket tartott (11:40). Szól arról, hogy az orosz nyelv elhanyagolását buta módon a rendszerrel való szembeszegülésnek tartotta (15:40), valamint arról, hogy hetente megalázóan kispadra ültették a rosszul viselkedő úttörőket (18:20). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, amit majdnem a Kilián-laktanyával egy vonalban lévő lakásukból nézhetett végig. Elmondja, hogyan lőtték agyon az egyik osztálytársát (24:15). Szól rokonairól, akik részt vettek a forradalomban, majd később disszidáltak (29:30) . Szól arról, hogy a kommunista rendszerben kezdetben nem volt magas beosztásban, így el tudta kerülni, hogy részt vegyen a nem kötelező eseményeken, később pedig már annyira nem is számított (33:00). Végül a rendszerváltoztatás csalódásairól szól, de arról is, hogy ugyanakkor hatalmas változásokat hozott (34:45).