Interjú

Gyűjteményhez ad
1956

Baksa László lakatos és helytörténész

2403 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: Mindennapi élet , Ipar, kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany 1939-ben született Kókán (Pest megye). Gyermekkora is főként ide kötődik. Apja 1943-ban elhunyt. A II. világháború alatt a front gyorsan átvonult a falun. Az első szovjet katonák még tisztelettudóak voltak és fizettek az ételért, a később jövők (általában részegen) már mindent követeltek, elvettek, főleg karórákat kerestek. De 3 hét után már az utóvédek is elhagyták a falut. (40:18) A front átvonulása után még rosszabbak lettek a körülmények. A nagyszülőknek kocsmájuk volt, minden borukat elvették, a nagyapát rendőri felügyelet alá vették. Ez annyira megviselte, hogy agyvérzést kapott és 1948-ban ennek következtében hunyt el. (06:20) Iskoláit Kókán kezdte, majd Budapestre került iparos tanulónak. Itt élte át az 1956-os eseményeket. Ezekben nem tudott részt venni, mivel a tanárok szigorúan az iskolában tartották a diákokat. (07:22) A forradalom után újraindult a tanítás, hajólakatosnak kezdett tanulni. A hajógyárban döbbent rá, hogy ez nem olyan, mint a hagyományos kovácsmunka. Kitűnő tanuló volt, ezért átkerülhetett egy kiváló gépgyárba. Itt tanulta meg a szakma fortélyait, történelmét. (13:32) A mozdonyok érdekelték a legjobban, sikerült személyes jó kapcsolatba kerülnie szakértőkkel. (15:24) 1960-ban megnősült, 1962-ben született első lánya, 1966-ig élt Budapesten. Jól éltek, de családi haláleset miatt Gyömrőre költöztek. Beszél a falu történetéről, a paraszti hagyományokról. Ezek annyira érdekelték, hogy elkezdett helytörténettel foglalkozni. 1980-tól 1993-ig a helytörténeti kör titkára volt. A kör folyamatosan összegyűjtötte a forrásokat és 2000-ben összegző könyvet adtak ki ezekről. (21:50) Elmondja, hogy szükség lenne a fiatalokra a helytörténeti körben. Nem csupán a kutatások érdekessége és hasznossága miatt, hanem azért is, mert a szervezet összekovácsolja a közösséget. Fontos lenne, hogy a hagyományokat, népviseletet, családfákat, történeti földrajzot az iskolában is oktassák. Részletesen beszél Gyömrő helytörténetéről. (31:18)
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Baksa László
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Kóka, 1939
Interjúalany foglalkozása: lakatos szakmunkás, nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 20.
Felvétel helyszíne: Gyömrő
Interjút készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gazdálkodó-kereskedő szüleiről, akik a Hangyaszövetkezet boltját vezették (0:25), majd rátér oktatására a református iskolában és a polgáriban (3:20). Szól arról, miként lett a kisbíró helyettese a faluban, ahol pl. az ún. Jurcsek- rendszer végrehajtatásában is segítenie kellett (5:35). Egyszer megkérték, hogy doboljon ki egy házeladást, amivel a rokonok nem értettek egyet. Nem tudta, hogy mit csináljon, ezért csak az eladó háza előtt dobolta ki, a falu többi részén nem (8:15). Később a szociális titkárt helyettesítette, már mint rendes közalkalmazott (13:00), de később neki is be kellett vonulnia, ahol először a határra vezényelték, majd kihajtották őket a bajorországi Aschaffenburgba (18:00). Amerikai katonák támadták azt a kaszárnyát, amiben laktak, és előttük tették le a fegyvert (23:35). Franciaországban szállították őket egyik helyről a másikra, míg egy tábor befogadta őket, ahol egy évig maradt (26:00). 1946 márciusában tért haza, áprilisban pedig az igazoló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy nem háborús bűnös. Visszakapta közigazgatási állását és VB-titkár lett (29:40). 1958 végén felmondta állását és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei előadó lett nyugdíjazásáig (32:40).
Interjúalany: Pankucsi Balázs
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:28:57
Tárgy: Mindennapi élet , Holokauszt, második világháború, GULAG/GUPVI
Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Forgács Pálné, Lili
Felvétel időpontja: 2011. április 28.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Hossz: 00:56:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany beszél családjáról (0:04), a II. világháborút illető emlékeiről (1:32), az orosz és a német megszállás közötti különbségekről (7:56). Beszél oktatásáról, a munkaversenyről (13:12), majd munkahelyeiről, családalapításáról és további képzéséről (18:00). Szól arról, miként lett pedagógus (31:45). Beszél az 1956-os forradalom előjeleiről és kitöréséről (36:49), a szobor ledöntéséről (42:40). Végül a forradalom leveréséről és a megtorlásról beszél, különös tekintettel arra, hogy ő maga hogyan menekült meg a megtorlástól (44:16). Végül röviden elemzi a Kádár-korszakot (52:20).
Interjúalany: Balogh Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 07.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác