Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről 1945 után (0:44), különös tekintettel a családi nevelésre (0:44). Elmeséli édesapja csodával határos szabadulását a Don-kanyar poklából (07:45). Beszél a Rákosi-rendszerről, a demokrácia felszámolásáról, az agitációról, osztályidegenségről, és a hitéletről (13:45). Kiemelten szól arról, hogy hogyan egyeztette össze az otthoni nevelést a kommunista "külvilággal" (20:45). A kommunista ideológiáról, annak a lelkekre gyakorolt hatásáról is szól (32:17). A gulyáskommunizmus, a Kádár-korszak értékelése (38:00) után az egyházi iskolák újraindításáról szól (41:15).

Az interjúalany beszél a nagy gazdasági világválságról, a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, illetve a háború alatti levente-szolgálatáról. Beszél arról, hogy milyen hatással volt a gazdaság átépítése a mezőgazdaságra, hogyan hatott rájuk a téeszesítés és a földosztás. Végül elmondja, hogy hogyan lett tengerész és mesél a tengeren töltött évekről. 0:22--születés, család, szülők, a nagy gazdasági világválság hatása a családra; 4:40--milyen hatást gyakorol az életére a II. világháború, amit leventeként élt meg; 8:50--hogyan érinti őt és környezetét a földosztás, illetve a téeszesítés; 11:40--hogyan kerül kapcsolatba a tengerészettel; 15:05--milyen volt a korabeli tengerészet, hogyan működött, milyen hajóik voltak; 20:08--milyen beosztásokban szolgált a különböző hajókon, mennyi volt a fizetése, mit ettek, milyen kalandok érték a tengeren; 28:25--hogyan viszonyult a családja ahhoz, hogy tengerész lett, hogyan töltik a szabadidejüket a tengeren, milyenek voltak a hétköznapok; 33:15--nyugdíjazása, milyen a viszony a legénység és a kapitány között;

Az interjúalany beszél édesapja elítéléséről az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (3:34), a vallási életről, a vallásgyakorlás lehetőségeiről (7:00), tanulmányairól, szórakozási szokásaikról (9:37), Munkácsy-díjáról, és egyéb díjairól (22:00), a művészet állami támogatásáról, munkáiról (30:44).