Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
katonaság
oktatás
'50-es évek
ünnepek
Kádár-korszak
60-as évek

A hatvanas évek egy edző szemével

2502 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: '50-es évek
Leírás: 0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV-nál dolgozott titkárként az édesanyja családja félig székely, a nagybátyját pedig meghurcolták 5:40 Kunszentmiklósban szakközépiskolába járt, a jogra nem vették föl, katonának hívták be Kalocsára, ahol híradós emberré képezték ki 10:30 a hadsereg kereteiben sportolt, de voltak gondjai az elöljáróival 12:34 1968 aug. 20.-án kitört a „prágai tavasz”, az ezrede is bevonult Csehszlovákiába, mondták nekik „nemhivatalosan” azt is, hogy visszakapják a Felvidék magyarlakta részeit, de bevonuláskor megtámadták őket, meg is haltak páran, a helyi magyarok pedig fújolva vissza akarták küldeni őket 17:08 leszerelés után visszament a vasúthoz dolgozni, a jogi egyetemre nem vették föl a családja miatt, de a TF-re felveszik edzői szakra 20:21 bejelentkezik nyomdába betanított litográfiai szakmunkásnak, ott dolgozik, majd kapus volt egy NB III-as focicsapatban, egy év múlva ő lett az edző 22:50 „szociológus” lesz a Ganz Villamosságnál, sportállás, mai fejjel bújtatott munkanélkülinek nevezte magát 26:27 a bundázás elindulásával abbahagyja az edzősködést, közben új hullám indult el a zenekarokkal, beindul az élet az Ifjúsági Parkban, megalakulnak a galerik 33:08 a Forradalmi Ifjúsági Napokkal akartak ellensúlyt, válaszul az 1972-73-as március tizenötödikékre, ő is részt vett egy szétvert tüntetésen, később házibulikat szerveztek
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Székely Gábor
Interjúalany lakhelye: Kunszentmiklós
Interjúalany született: Budapest, 1947
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas edző
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 21.
Felvétel helyszíne: Kunszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:27
Az interjúalany alapvetően az 1950-60-as évekről beszél. Mesél a katonaságról, és a helyi TSZ-ben, illetve a makói fegyvergyárban végzett munkájáról. Szól az 1945-ben Makóban feltárt tömegsír kiásásának körülményeiről is. 0:11--születés, szülők, iskolái, édesapja halála; 2:20--milyen mezőgazdasági munkákat végzett; 3:10--házassága; 3:57--katonaemlékei; 6:16--munkája a TSZ-ben és a makói fegyvergyárban, hogyan próbálnak meg boldogulni a Rákosi-korszakban; 10:10--sógora disszidálása; 12:3--a beszolgálatatások, hogy éltek a beszolgáltatások idején; 14:0--munkája a fegyvergyárban; 17:28--a háztájizás 19:50--hogyan éltek az 1970-es években, az 1970-es nagy árvíz; 21:8--véleménye a rendszerváltoztatásról; 22:10--milyen volt a fiatalkorában az oktatás; 23:39--emlékei a II. világháborúról
Interjúalany: Alattyányi János György
Felvétel időpontja: 2010. december 05.

Hossz: 00:35:02
Az interjúalany mesél arról, hogy milyenek voltak szegényparaszti családjának életkörülményei a Horthy-korszak idején, milyen munkákat kellett végezniük a napszámban. Beszél arról, hogy hogyan érintette a környéket a II. világháború és a német, illetve az orosz megszállás. Szól a Rákosi-korszak mindennapjairól és egyéb munkáiról is. 0:20--család, születés, életkörülmények, iskolái; 3:41--első munkája állása napszámosként az iskola alatt, milyenek voltak a levente foglalkozások; 6:58--a II. világháború, az oroszok bevonulása, hogyan szállítják az oroszok lőszereit, hogyan viselkedtek a németek és a nyilasok a faluban; 14:44--milyen mukákat végzett az aratáson napszámosként, milyenek voltak a munkakörülmények a mezőn, mit kaptak fizettségül; 19:40--hogyan sütötték magunknak a kenyeret, mik voltak azok a termékek, amelyeket boltban kellett venni; 23:02--hogyan segítenek a falun keresztülterelt zsidókat, milyen volt a hozzájuk beszállásolt német katona, milyenek voltak a faluba bevonuló orosz katonák; 28:18--milyen volt az élete a II. világháború után, milyen munkát kapott, mi történt a falu kulákjaival, milyen volt a téeszesítés; 30:0--a Rákosi-rendszer alatt milyenek voltak a hétköznapjaik, hogyan lesz párttag, mivel járt a párttagság; 33:42--házzassága, hogyan sikerült titokban lebonyolítani az egyházi esküvőt
Interjúalany: Tóth György
Felvétel időpontja: 2010. július 14.

Hossz: 00:49:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, édesapja a köztisztasági vállalat felügyelője volt, szolgálati lakásban éltek Debrecenben 2:09 mesél a Horthy-korszak iskolai élményeiről, volt akkor még hittan is, vallások szerint 6:58 16 évesen ment férjhez 7:58 1944-ben elkezdődtek a bombázások, egy kis bunkerben húzták meg magukat a támadások alkalmával, egy alkalommal egy lezuhant repülőgépet látnak, és látta, hogy a felszerelésük teljesen amerikai volt az orosz pilótáknak is 12:00 a gettóba csak hivatalos személyek mehettek be, majd a gettóból a téglavetőbe szállították a zsidókat és onnan deportálták őket, édesapját az általa kenyérrel ellátott zsidók mentették meg a háború után az akasztástól 17:20 az orosz katonákról nincsenek jó emlékei, ő bujkált a katonák elől, mert azok összegyűjtötték a nőket mosni, őket is zaklatták 22:53 az éhínség kevésbé érintette őket, mert átvettek egy üzletet, és a férje és az apja tudtak élelmet szerezni 24:39 államosították a műhelyüket, ezek után a férje nem kapott munkát 26:03 mesél az ötvenhatos emlékeiről, az orosz tankokról és a kijárási tilalomról 29:19 1957 januárjában hajnalban csengettek be hozzájuk, elvitték kihallgatásra a párját 33:19 a lányát nem vették fel sehova a jó tanulmányi eredménye ellenére, mert a disszidált testvérét tüntették fel az édesanyjának, a lánya is csak nehezen mehetett férjhez Németországban 36:48 a Kádár-rendszerben jobban éltek, mert volt munkájuk, és kevésbé volt rajtuk nyomás, mesél a különböző tartós fogyasztási cikkekről, amit vehettek
Interjúalany: Szirák Zoltánné, Kovács Piroska
Felvétel időpontja: 2010. július 16.