Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
üdülés
úttörőmozgalom
1956
'50-es évek
Szovjetúnió
hadifogság
II. világháború
I. világháború
'70-es évek

Hajdúböszörmény

2625 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: 0:00 családi háttér, a nagyszülei magukhoz vették az ötvenes években, hogy segítsék az édesanyját 1:49 1956-ban az édesapját szolgálatteljesítés közben éri a halál, mesél a nagyszülei világháborús tapasztalatairól 6:19 mesél az általános iskoláról, az orosz nyelv kötelező volt, az orosz tanár hadifogságban tanulta meg a nyelvet 9:54 orosz tagozatra jártak, minden nap volt orosz órájuk, a tanárképző főiskolán ezzel a háttérrel sokkal könnyebb volt később oroszt tanulni 13:00 a főiskolás életről mesél 14:36 az első munkahelyéről mesél, az első iskolai tanári élményeire emlékezik vissza 16:28 az úttörőmozgalomban is részt vett, többször eljutott Zánkára, a részvételt nem érezte kényszernek 17:53 tanárként kétszer utazott a Szovjetunióban, a tanári pálya mellett oroszt tanul az egyetemen 19:30 a második gyermeke születése után Hajdúböszörményre 23:31 a legsikeresebb tanítványairól mesél 27:31 a zánkai élményekről beszél, a rendszerváltoztatás miatt az úttörő-mozgalom megszűnik, ami ma nagyon hiányzik a diákok életéből 35:17 a leningrádi utazásokról mesél 40:44 a diákok az orosz nyelvet kötelezően tanulták, így nem mindenki tanulta szívesen, de aki szerette a tanulást, az akkor is tanult
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Elekné Tamus Elvira
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Hajdúnánás, 1950
Interjúalany foglalkozása: középiskolai pedagógus-nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. február 07.
Felvétel helyszíne: Berekböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, és arról, hogyan kezdett énekelni a pécsi fiúkórusban, majd arról, hogyan lehetetlenítette el, majd szüntette be a kórus működését az állambiztonság (0:06). Szól a két világháború közötti életkörülményekről, a II. világháborúról és arról, hogyan élte meg gyermekként a bombázásokat (4:30). Szól arról, hogy milyen nehezen találták meg a közös hangot az újonnan betelepített csángók és a svábok maradéka (8:00). Szól arról, miként került a pécsi kollégiumba (11:30), valamint arról, hogyan tört ki Pécsett az 1956-os forradalom (12:48), majd arról, hogy a forradalom után fél évre eltörölték az orosz nyelv tanítását (16:36). Szól a Kádár-korszak konszolidációjáról (17:40), majd arról, hogyan került a pécsi zeneiskolába (19:53), és arról, milyen személyes emlékeket őriz Kodály Zoltánról (22:28). Elmesél egy történetet, mikor a forradalom ötödik évfordulóján semmiség miatt zaklatták őket a titkosrendőrök (27:55). Beszél családalapításáról és munkahelyeiről (31:28). Elmeséli, hogy megbízták egy zenetagozatos iskola megalapításával (33:42). Végül a megélhetésről és a Kádár-korszak hétköznapjairól beszél (38:10).
Interjúalany: Murányi Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. február 18.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:34), a család háború utáni életéről (10:05), édesanyja TSZ-be való belépéséről 1951-ben, és a mezőgazdasági munkákról, a téeszbeli körülményekről (11:34), tanulmányairól (20:00), első téeszbeli munkájáról, majd további TSZ-el kapcsolatos élményeiről (22:30), a KISZ-ről, szórakozási lehetőségekről, ünnepekről (27:42), házasságáról (30:49), majd visszatér a TSZ-re (34:22).
Interjúalany: Mező Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 03.

Hossz: 00:40:00
00:00 A család bemutatása 05:10 Tanulmányok Kőszegi evangélikus gimnáziumban 07:25 ápai Református Teológiai Akadémián tanul 07:35 A vidéki lelkészek életkörülményei a 40-es években 13:00 A Pápai Református Teológiáról 17:30 A Pápai Református Teológia bezárásáról 22:30 Őrségi élmények a Rákosi-korban 26:40 Az egyházi élet a diktatúra alatt 31:35 Nemi diszkrimináció 37:09 Felszentelés 1985-ben
Interjúalany: Papp Vilmosné
Felvétel időpontja: 2011. március 15.