Interjú

Gyűjteményhez ad
kisdobos
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
cigányság

Cigány fiatalként a Kádár-korszak utolsó évtizedeiben

2474 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, a szülei beszélték a romani nyelvet, a házasságukról sokáig nem volt papírjuk, mivel ennek a cigány közösségben nem volt értéke 5:40 édesapja a gázműben dolgozott, és hozzájutottak a cs-lakás program keretében egy családi házhoz 7:21 ezek a cs-lakások nem voltak ugyanolyan komfortúak, mint egy normál lakásnak (cs-lakás: csökkent értékű lakás) 9:01 a telepről elköltöző romák azonban segítő hálózat nélkül nem tudtak beilleszkedni, ami feszültségeket okozott 11:37 mesél a helyi, Mohácsi úti telepről, az ott élő emberek nem tudták felújítani a lakásokat 13:46 a nagyszülők közül a nagypapa Jugoszláviából költözött át, mesél az általa ismert családi régmúltról, arról is, hogy különböző észak-európai országban élnek rokonai, akikkel romani beszélgetett 18:19 a cigány házassági szokásokról mesél, és a többségi társadalom erről alkotott képéről 25:48 őt a továbbtanulásra az osztálytársaitól kapott plusz élmények segítették 28:07 szakmunkásképzőbe járt, leérettségizett 29:21 mesél az úttörő életről 31:34 édesapja nem kényszeríti rá később a házasságot, a lányok a hagyományos lánykérés alkalmával a férje kiválasztásában nincs szerepe 35:51 az egyetemre jutásról mesél, munka mellett levelezőn tanult, majd ezt követte az egyetem gyes mellett 43:11 később az egyetem mellett dolgozott 43:55 a rendszerváltoztatás nagyon negatívan érintette a magyarországi cigányokat, mert nincs rendszeres jövedelmük, eltűnt a kiszámíthatóság az életükből, és ezzel párhuzamosan a cigányok megítélése radikálisan leromlott, a többségi társadalom a cigányokat tekintik bűnbaknak
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Labodáné Lakatos Szilvia
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 1970
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Két világháború között: - szülei származása és a kétnyelvűség (00:05) - trianoni döntés hatása a család életére (01:59) - testvérei pályaválasztása, az interjúalany tanulmányai (05:24) II. világháború: - a II. világháború hatása a családra, az interjúalany személyes sorsára: rokonok hadifogsága, a szovjet- és az amerikai hadifogság összehasonlítása (07:24) - légitámadások, óvóhely (16:40) - Ausztriába való menekülés, hazatérés után „B listára” kerül (17:44) II. világháború után: - Almáskamarás – kinevezett tanító, német község (19:35) - svábok kitelepítése, kényszermunka (20:38) - oktatás a II. világháború előtt és után: tantárgyak és felszerelések (21:37, 26:50) - betelepített lakosság mentalitása Almáskamaráson (23:40). - életkörülmények – sorban állás, jegyrendszer, élelmiszerellátás (28:20) - forint bevezetése (29:44) - 1956 – rádión hallgatott emlékek, kollégák sorsa (30:45) - kiutazási engedély kérése a 60-as, 70-es években– nehézségek (32:33).
Interjúalany: Klingler Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. december 15.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).
Interjúalany: Gergely Péter
Felvétel időpontja: 2011. április 06.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, a gödrei sváb közösség eredetéről (0:05), majd az oktatás és a művelődés lehetőségeiről (5:42). Beszél a II. világháború alatti életről (8:18), majd az orosz megszállásról (12:46). Beszél a háború végétől jelentkező, svábokat ért ellenségességről, édesapja oroszországi kényszermunkára hurcolásáról (19:50), kitérve a tábori élet mindennapjaira (24:32). Beszél a svábság kitelepítéséről (30:30), illetve arról, hogy őt miként vették le a listáról (39:15). Szól arról, hogyan éltek meg édesanyjával a világháború alatt és után (32:07), beszél a zsidóüldözésről (40:27), és arról, hogyan küldték el mindegyik munkából a háború után, mikor kiderült a származása (44:10). Végül édesapja hazatéréséről szól (47:15).
Interjúalany: Farkas Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. január 28.