Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
KISZ
egyház
határőrség
oktatás
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
80-as évek
Securitate
Románia
'70-es évek

Ceausescu-diktatúrából Magyarországra

2197 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az író interjúalany 1951-ben született Nagyváradon. Két középiskolába is járt. A korábbi premontrei líceumba és egy "vasas" iskolába. Szakmájában sosem dolgozott. (03:00) Beszél arról, hogy a II. világháború után milyen volt a magyarok megítélése Romániában. Mesterségesen szítottak egyfajta magyar-gyűlöletet, ez már a Monarchia idejében kezdődött. Ekkor megjelentek román bankok, amelyek ingyen adtak földet a magyaroknak, ha áttértek az ortodox hitre. Ezek az emberek a románokkal egy hitközösségbe kerültek és a többi magyar is kirekesztette őket. Így ezekből az "egykori" magyarokból lett a "legmagyargyűlölőbb" románság. (06:34) Az ugyanott élő románok és magyarok azonban jól kijöttek egymással, mivel ugyanazok voltak a problémáik, nyelvi akadályok nem voltak. Az interjúalanyt a hadseregben érték atrocitások, többször "lebozgorozták". (08:30) A Vasas iskolában teljesen román környezetben volt. Ő lett a KISZ-titkár, mivel a diáktársai őt nevezték meg (mint egyetlen magyart). Azonban politikával a lehető legkevesebbet foglalkozott, inkább programokat szervezett. (10:00) Mivel kimondta ártalmatlan véleményét a Ceausescu-rendszerről, börtönbe zárták, ekkor már családos volt. Elmondja letartóztatásának, kihallgatásainak történetét. Nagyváradról átszállították a szatmárnémeti börtönbe. Beszél a börtönben uralkodó körülményekről. Bírósági végzés még nem volt az ügyében, mégis ugyanúgy kezelték, mint a már elítélt rabokat. (20:02) A tárgyalás előtt visszaszállították Nagyváradra, ügyvédet kirendeltek mellé, aki nem volt tisztában az ügy részleteivel. Meglepetésre a szigorúsága miatt hírhedt ügyész nem kért börtönt, csak munkabüntetést. Útlevelét végérvényesen bevonták. Mivel gyermekei sem tanulhattak volna tetszőleges iskolában, ekkor határozta el, hogy megszökik Romániából. (24:28) Unokaöccsével elkezdte vizsgálni a határt. Bihardiószeg községnél találtak egy helyet, amely nehezen járható volt, így a határőrök sem vizsgálták annyira. Éjszaka 4 óra gyaloglás után ért át az egész család a határon. (28:12) Miután átértek egy járókelő feljelentette őket a határőröknél. Elfogásuk után a nyírbátori határőrlaktanyába vitték őket. A családot román kémeknek vélték, visszatoloncolással fenyegették őket. A kihallgatások folyamán próbálták az őrületbe kergetni őket. Másnap reggelre tisztázódott, hogy a keresett román securitate ügynök nem az interjúalany. Ezután minden kaptak 500 Forintot és ideiglenes személyigazolványt, amelyekkel elkezdhették új életüket Magyarországon. (40:00) Euforikus örömmel fogadta a rendszerváltoztatást, később pedig csalódott benne. Fájlalja, hogy elmaradt a felelősségre vonás és, hogy a magánosításnál a korábban is pozícióban lévő emberek jutottak hozzá a javakhoz. Leginkább mégis az rázta meg, hogy a Horn-kormány nem adta meg az állampolgárságot Wass Albertnek. (46:36)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Szász András
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Nagyvárad, 1951
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Bagyin József beszél tanulmányairól, politikai pályájának kezdeteiről a Kádár-rendszerben (3:02), az eladósodottságról (11:58), arról, hogyan érződött a rendszerváltoztatásról Aszódon (14:00). Szól arról, hogy miért döntött úgy, hogy elindult a polgármesteri székért, és szól a város regionális központi szerepéről (15:00). Beszél a város oktatási ügyeiről 1990 óta, különösen a kéttannyelvű gimnáziumról és a nyelvoktatásról (25:30), majd összefoglalja polgármesteri tevékenységének fő eredményeit (34:00).
Interjúalany: Bagyin József
Felvétel időpontja: 2010. október 15.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), a kollektív gazdaságban végzett tevékenységről (1:25), a román nyelv tanulásáról (6:38), második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:42), a korabeli szórakozási lehetőségekről, bálokról (12:27), a román-magyar viszonyról és a helyi vallási életről (15:15).
Interjúalany: Katona Veronka
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:17) és a Berzsenyi Líceum oktatásáról, tanárairól (4:16). Beszél a II. világháborúról (7:14) és a soproni németségről (10:38). Beszél az 1945 után politikai életről, az egyházi iskolák államosításáról (11:40), valamint a továbbtanulás kérdéseiről (15:38). Szól az egyetemi életről, az ottani politikai légkörről (18:24), majd az 1956-os forradalom kitöréséről, Nagy Imre Kossuth Tér-i beszédéről (21:20), majd a forradalom napjairól (26:00) és a megtorlásról (28:35). Szól továbbá az egyetem utáni elhelyezkedésről (31:44), a mezőgazdaság átalakításáról (37:30). Értékeli a Kádár-korszak „puha diktatúráját”, elmeséli, hogy próbálták beszervezni, és arról, miért nem távozott Olaszországba (41:12). Végül több szempontból értékeli a rendszerváltoztatást, valamint beszél az FKgP újraalakulásáról, a taxisblokádról, és a páneurópai piknikről (46:08).
Interjúalany: Bakody Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 04.