Az interjúalany mesél zenetanárként befutott pályafutásáról, az ajkai zenei iskoláról, ajka zenei és kultúrális életéről. 00:18--születés, iskolák, zenei tanulmányai, első munkahelyei zenetanárként 2:22--letelepedése Ajkán, munkája az ajkai zeneiskolában, a zenei oktatás helyzete a Kádár-korszakban 8:00--hogyan jutott ki a zenélés révén külföldre, milyen tapasztalatokat gyűjtött itt 11:40--jelentősebb tanítványai 12:30--a helyi bányászkórus 13:15--hogyan lehetett a Kádár-korban szolgálati lakáshoz jutni, férje karrierje, családja 17:00--munkája igazgatóként 22:15--mennyire szól bele a Kádár-rendszer és a politika a zeneoktatásba 27:00--hogyan került Ajkára dolgozni, milyen volt az akkori Ajka 31:00--milyen volt a Kádár-korszak alatt a zenei és kultúrális élet Ajkán 39:00--hogyan kapja meg az zeneiskola igazgatói posztját

Az interjúalany beszél korai oktatásáról, és arról, miért döntött úgy, hogy tanítónő lesz (0:05). Beszél arról, hogy milyen bürokratikus nehézségek után került a szarvasi evangélikus tanítókézpőbe (3:00). Szól arról, hogy miként telepítették ki tervezetten őket a közelgő orosz hadsereg elől, és Ausztriába menet hogyan látta életében először, majd hogyan kellett egy géppisztolysorozat elől bújkálniuk (6:20). Ausztriában Linzig jutottak. Elment mellettük egy visszavonuló SS sereg, valaki odakiáltott nekik, hogy miattatok vesztettük el a háborút. Az egyik SS tag erre minden további nélkül főbelőtte azt az embert (10:20). Céljuk az volt, hogy angolszász hadifogságba esnek, és végül valóban az amerikaiakkal találkoztak. Először egy garázsfélében szállásolták el őket, ahol tetvet kaptak, de utána gyorsan javultak a körülményeik és ellátták őket amerikai konzervekkel (12:40). Regisztráció után hazamehettek, ám már laktak a házukban. A beköltözött fiatal pár egy idő után elhagyta a régi házukat. (16:30). Az iskolában gondot jelentett, hogy nem volt otthon korábban, de végül külön kérvénnyel 28 nap alatt elvégezte a 3. osztályt és folytatta tanulmányait. Leírja az internátus és a kézpő elhelyezkedését és mindennapi életét is (18:10). Beszél a háború után divatos olvasástanítási módszerekről, amik nem értek sokat, és végül mindenki visszatért a szótagoló olvasáshoz (24:00). Szól első munkahelyéről, egy baranyai, svábok, sokácok és magyarok lakta faluról, majd elmeséli, miként találkozott férjével és kötött vele házasságot 1952-ben (29:25). Pedagógusi pályájának örömteli és nehéz pillanatairól, gyermekei születéséről is szól (32:10). Végül megemlíti, hogy Kiváló Pedagógus díjat kapott, amit nem az Akadémián vett át, mert 1963-ban éppen Hruscsov elvtársat fogadták az épületben (36:42).

00:20 - Család (1848-49-es forradalom és szabadságharc) 09:50 - I. világháború, apja olasz fronton, fogság, orosz front 12:50 - Iskolái Mezőcsáton, Miskolcon 14:07 - Budapesten tűzoltó 16:20 - Vadászat, fővadászmester 17:25 - '56 Budapest, Kopácsi Sándor 21:35 - Disszidálás Jugoszlávia, Franciaország, Belgium 30:00 - Szaúd-Arábia 32:27 - Nyugdíj, hazatérés, rendszerváltoztatás, Horn Gyula, pufajkások