Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
SZER
állambiztonság
Rákosi-korszak
Terror Háza Múzeum
80-as évek
Horthy Miklós

Börtönigazgatók hagyatéka

3681 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Témakörök: '50-es évek, Igazságszolgáltatás, rendszerváltoztatás
Leírás: 0:00 családi háttér, két felmenője börtönigazgató volt a Horthy-korszakban, Sátoraljaújhelyen és Sopronkőhidán, (de a nyilas korszakban leváltották őket), 1949-ben ezért elhurcolják 2:44 a Rajk-perben akarták fiktív tanúként felhasználni, egy időben az Andrássy út 60-ban tartották fogva, a rádióban is hallották a vallomását, amit úgy mondott fel, mint egy verset 4:53 őt is elítélik a sátoraljaújhelyi rabkitörésért, kivégezték, 1990-ben kaptak érte jóvátételt 6:44 nagyapja mesélt egy anekdotát az őszirózsás forradalomról 8:36 ezt a nagyapját eltiltották a szellemi foglalkozástól, ezért 1956-ban bekerült a soproni vezetésbe, nagyanyja ezért teherautó-, majd taxisofőr lett 11:29 nagyapját internálják, ott számos értelmiségi raboskodott, mint pl. Darvas Iván is 13:23 mesél a börtönigazgatói családi körülményekről 16:43 nagymamája volt a kevés női taxisofőrök egyike 20:22 édesapja paraszti születésű volt, behívó parancsot kapott a hadmérnöki iskolába, onnan azonban kirúgták, mert egyik rokona pap volt 22:10 családi képeket mutat 25:11 hallgattak Szabad Európa Rádiót, mivel nem munkás-paraszt származású volt, ezért gyakran érték hátrányok, a főiskolára is csak fellebbezéssel vették fel 28:10 zenekart alakítottak a főiskolán, mesél a korabeli alternatív egyetemi-művészi életről, egy alkalommal a rendőrség azonban lecsapott erre a társaságra 32:45 a zenekar szövegeit le kellett adniuk előre, felidéz más történeteket is a zenekar életéből; egy alkalommal egy beszédet mondott az állambiztonsági beszervezések ellen 39:32 emiatt még fenyegették retorziókkal 43:11 az őket besúgók ma is pozícióban vannak
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Böröcz Nándor
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Sopron, 1967
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Zalaegerszeg
Interjút készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956, rendszerváltoztatás
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot 2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg 4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító 6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki 8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak 9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság 14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége 18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait 21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal 22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba 23:43 pedagógusként sok elismerést kapott 25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki 28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél
Interjúalany: Mascher Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:42:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, arról, hogy a német megszállás alatt hadikórház lett az iskolából, valamint arról, hogy az újrakezdés után a latin és nyugati nyelvek helyén oroszt tanultak (0:40). Szól arról, hogy a színművészetin vagy a bölcsészkaron szeretett volna továbbtanulni, de végül mégis a honvédség tisztképzőjét választotta, ahol híradós lett (7:20). Beszél arról, hogy 1956. október 23-án az ezredét Budapestre vezényelték, de ő kimenős volt, és nem találták, úgyhogy másnap meglepve tapasztalta, hogy nincs a laktanyában szinte senki (13:40). Szól arról, hogy az októberi forradalom során a posta katonai irányításának átvételével bízták meg, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el (17:30). Szól a leszereléséről, és arról, hogy kezdetben nem volt munkája, később azonban a ruhakereskedelemben kezdett dolgozni (22:00), majd később az ezt felügyelő állami vállalat ellenőrzési osztályvezetője lett, a rendszerváltoztatás után pedig Kft-t alapított (27:00). Szól az 1950-es évek sportéletéről, az atlétikáról és a futballról. Magán futballklubot alapítottak, ami később a vasutasokkal együtt aszód második számú csapata lett (28:35). Végül arról szól, hogy a külföldi csapatoknak való szurkolás a totó megjelenésével kezdődött Magyyarországon (40:48).
Interjúalany: Budai Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 01.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód

Hossz: 00:28:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Igazságszolgáltatás
1920-ben született, édesapja rendőr volt, a 3 testvér közül ő volt a legidősebb(0:04).A Horthy korszakban a nagy szegénységre emlékszik vissza. Beszél az antiszemitizmusról és az elhelyezkedési lehetőségekről(1:43). Egy zsidó cégnél villanszerelő ill. rádióssegédként dolgozott, a főnökei pedig a Holocaust alatt nyomtalanul eltűntek(5:43). 1941 októberében vonult be katonának, híradós lett. A hiradós feladatairól mesél(6:48). Tizedesi rangba került, majd Kárpátaljára vezényelték. Itt légnyomást kapott(8:51). Innen Kaposvára helyezték át, ez egy katonai gyűjtőterület volt a háború vége felé(10:53). 1944 karácsonyán Budapestre ment a szabadságát letölteni, hogy megkereshesse az édesapját, aki még akkor is rendőrségnél dolgozott(12:37). A magyar hadsereg légköre bevonulásakor nagyon szigorú volt, később ez feloldódott. Szálasi hatalomátvétele nagyon elkeserítette. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(13:28). Budapest ostromát végigélte, egész idő alatt bújkálnia kellett a nyilas hatóságok elől(17:40).A háború a volt főnöke egy kollégájánál helyezkedett el, de végülis visszament eredeti munkahelyére - egészen az államosításig.(19:38)Ezután egy építőipari cégnél elektronikai technikus lett. De nem lett párttag, csak a szakszervezetben tevékenykedett(21:46). A Rákosi rendszert nehezen élte meg, visszaemlékszik egy rendszerellenes tüntető lelövésére is(22:33). A Kádár korszakkal nem volt elégedett. Ekkor tárgyalásokon dolgozott, mint népi ülnök. Ezekről a tárgyalásokról is mesél pár történetet(24:28).Az interjúalany arról beszél, hogyan lett bírósági ülnök(27:08).
Interjúalany: Vőneki Ottó
Felvétel időpontja: 2011. március 28.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza