Interjú
Gyűjteményhez ad
Ciszterciek a diktatúrákban 2.
2924 megtekintés
Hossz: 00:32:00
Leírás:
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan élte meg a II. világháborút követően kiépülő új rendszerben az iskolák államosítását, illetve a szerzetesrendek feloszlatását. Elmondja, hogy milyen megpróbáltatásokkal és nehézségekkel kellett szembenéznie szerzetesi hivatása miatt, és hogy hogyan sikerült végül mégis munkát találnia. Szól a ciszterci rend történetével kapcsolatos külföldi kutatásairól, illetve a cselészmozgalomban való részvételéről is.
0:13--születése, születésének körülményei, hogyan költöztek át Magyarországra családjával a tianoni békeszerződés után;
2:15--egyetemi évei, hogyan érintette a közeledő front a személyes életét, első tanári állása;
3:43--hogyan érinti az iskolák államosítása és a cserkészet feloszlatása, hogyan próbálták folytatni a cserkészmozgalmat ezt követően is;
6:9--hogyan érinti a szerzetesrendek feloszlatása, hogyan zajlott a szerzetesrendek feloszlatása;
10:0--milyen munkát talált a szerzetesrendek feloszlatása után, hogyan alakult ezt követően a sorsa, milyen retorziók érik a hatalom részéről;
14:0--hogyan kapott végül Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban munkát;
15:58--hogyan tudott külföldre utazni, és milyen kutatásokat folytatott;
21:52--a cserkészet fontossága, részvétele a cserkészet újjáélesztésében;
27.12--milyen volt a szerzetesrendek feloszlatása után következő fogsága;
30:33--milyen emlékei vannak a szerzetesrendek újraindításáról
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
dr. Hervay Ferenc Levente
Interjúalany lakhelye:
Zirc
Interjúalany született:
,
1919
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. november 17.
Felvétel helyszíne:
Zirc
Interjút készítette:
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Radnóti Zoltán
Hossz: 00:33:54
Tárgy:
egyházak
Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is.
0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata;
8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése;
10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással;
15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai;
19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben;
21:20--házassága, gyermekei;
29:9--miért nem tért vissza Izraelbe
Interjúalany: Radnóti Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. július 08.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Török László - kéményseprő
Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit.
1:05--szülők, foglalkozásuk, származás
1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban
2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát
4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása
6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő
11:16--a testvérei szakmái
12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.)
24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba
25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak
30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben
30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról
33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság
36:40--családi dolgok, mindennapok
Interjúalany: Török László
Felvétel időpontja: 2010. november 10.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron
Én az oktatást akartam szolgálni
Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).
Interjúalany: Öllős Géza
Felvétel időpontja: 2011. április 20.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
