Interjú
Gyűjteményhez ad
Török László - kéményseprő
3118 megtekintés
Hossz: 00:38:00
Leírás:
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit.
1:05--szülők, foglalkozásuk, származás
1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban
2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát
4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása
6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő
11:16--a testvérei szakmái
12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.)
24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba
25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak
30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben
30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról
33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság
36:40--családi dolgok, mindennapok
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Török László
Interjúalany lakhelye:
Sopron
Interjúalany született:
Győr,
1936
Interjúalany foglalkozása:
kéményseprő
Felvétel időpontja:
2010. november 10.
Felvétel helyszíne:
Sopron
Interjút készítette:
Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron
Kapcsolódó interjúk
Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam
Hossz: 00:40:06
A pünkösdi lelkészként is működő pedagógus beszél megtéréséről, illetve hosszú évekig a munkája mellett, utóbb pedig nyugdíjasként végzett utazó szolgálatairól, melyek során bejárta többek közt az Alföld és Erdély különböző területeit is. Elbeszélése nyomán képet kapunk a korabeli oktatáspolitika direktíváinak helyi megvalósulásairól, a kisvárosi tantestületek hangulatáról is.
0:18--megtérése a II. világháborút követően;
3:59--tapasztalatai a román pünkösdi, baptista és egyéb gyülekezetekkel kapcsolatban;
7:49--véleménye az ökomenizmusról;
8:55--mi az ember legfőbb dolga itt a földön, mi a legfontosabb dolog a gyermeknevelésben;
10:46--milyen zaklatások érték őket a kommunizmus alatt a hitük miatt;
12:6--születése;
14:32--a II. világháború utáni életkörülmények;
18:39--milyen csodák estek a szolgálata alatt, hogy vonódott be az egyházi szolgálatba;
24:35--az Isten Hollywoodba jött című könyv lefordításának története,
27:12--milyen befolyással van hite a tanári pályájára;
29:46--hogyan került a tanári pályára, első tanári állásai;
34:39--milyenek voltak a körülmények a tanyasi iskolákban;
36:25--miért megy korán nyugdíjba, hogyan teltek a hétköznapjai, amíg tanított
Interjúalany: Pánczél János
Felvétel időpontja: 2010. november 06.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Politikusi életpálya
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja cselédi származásáról (0:28), arról, hogy 1942-ben a Délvidékre költözött a család (1:11). Mesél arról, hogyan lett baloldali elkötelezettségű (11:12), hogyan szakadt el a vallástól (12:27), milyen állást ajánlottak neki a diploma megszerzése után (14:08), hogyan emlékszik az 1956-os forradalom helyi eseményeire (16:06), hogyan lett párttitkár, milyen pályát futott be az államigazgatásban (16:47). Kitér arra, hogy a ’60-as évektől már tanultabb emberek kerültek az államigazgatásba (24:53), röviden rátér a Kádár-korszakbeli fizetésére (29:42), külföldi útjaira (31:28). Beszél a rendszerváltoztatásról, az új pártok képviselőivel kialakított kapcsolatáról (32:46), gyerekeiről (35:22).
Interjúalany: Bánóczi Gyula
Felvétel időpontja: 2011. március 16.
Kisfaludtól a rendszerváltozásig
Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:17) és a Berzsenyi Líceum oktatásáról, tanárairól (4:16). Beszél a II. világháborúról (7:14) és a soproni németségről (10:38). Beszél az 1945 után politikai életről, az egyházi iskolák államosításáról (11:40), valamint a továbbtanulás kérdéseiről (15:38). Szól az egyetemi életről, az ottani politikai légkörről (18:24), majd az 1956-os forradalom kitöréséről, Nagy Imre Kossuth Tér-i beszédéről (21:20), majd a forradalom napjairól (26:00) és a megtorlásról (28:35). Szól továbbá az egyetem utáni elhelyezkedésről (31:44), a mezőgazdaság átalakításáról (37:30). Értékeli a Kádár-korszak „puha diktatúráját”, elmeséli, hogy próbálták beszervezni, és arról, miért nem távozott Olaszországba (41:12). Végül több szempontból értékeli a rendszerváltoztatást, valamint beszél az FKgP újraalakulásáról, a taxisblokádról, és a páneurópai piknikről (46:08).
Interjúalany: Bakody Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
