Az interjúalany mesél az ötvenes évekkel, illetve az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy hogyan került összetűzésbe a rendszerrel egyetemistaként az 1970-es évek elején. Beszél a magyarországi lovasturizmus múltjáról és jelenéről, valamint a Magyarországon működő hagyományőrző csoportok tevékenységéről is. 0:16--származása, családja; 1:23--mi történt velük a II. világháborút követően, hogyan érinti a rokonait a kitelepítés; 2:28--emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan hatott rá gyermekkorában a rendszer, milyen emlékei vannak a korabeli oktatásról; 7:40--figuránsi munkája sikertelen egyetemi felvételije után; 8:30--egyetemi évei, részvétele 1971-1972-ben a március 15-i tüntetéseken, ennek következményei; 9:24--hogyan került kapcsolatba a lovakkal, illetve a lovas turizmussal; 13:15--mi a véleménye a magyarországi lovas turizmusról, mik voltak ennek jellegzetességei a Kádár-korszakban; 21:0--milyen más lóval kapcsolatos, és attól független tevékenységeket folytatott; 24:14--mi a véleménye a Magyarországon működő hagyományőrzésről; 30:10--mit jelent az, hogy a magyar lovas nemzet, és miért visszás ennek a kifejezésnek a használata manapság; 34:17--mit lehetne tenni a hagyományőrzés javításáért

Az interjúalany beszélt a két világháború közötti életviszonyokról, mezőgazdaságról, neveltetéséről és pályaválasztásáról (0:24). Később a világháborúkról, az első világháborús hadifogságról való emlékeit osztja meg (14:32). Megemlíti a kényszermunkára hurcolást is (24:18). Beszél a háború utáni újjáépítésről, illetve a szövetkezetesítésről is (25:30, 32:45).

Az interjúalany beszél a leventemozgalomról, az ott folyó sportéletről (0:29), a katonaságról (3:57), tanulmányairól (9:45), a mezőgazdasági munkákról, a fiatalok ismerkedési, szórakozási lehetőségeiről (11:54), a kollektivizálásról, a kollektív gazdaságokról (14:30), és a román-magyar együttélésről (20:53).