Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).

0:00 családi háttér, gyerekkor, szülei középparasztok voltak 1:05 1942-44 között mezőgazdasági szakiskolát végzett, kötelező volt mellette hetente leventefoglalkozásra járni 2:55 1944 decemberében behívják, elviszik őket, de megszökik ötödmagával 4:33 ezt követően otthon bujkált, de elkapják, Kisbérre viszik a gyűjtőtáborba, a szemük láttára lőttek agyon szökevényeket, onnan gyalog mentek Győrbe 7:00 egy hétig voltak ott, utána gyalogmenetbe mentek a Csallóközbe, onnan pedig Németországba indultak 8:38 bevetik őket, harcoltak az oroszokkal, de másnap fogságba estek, és Pozsonyba kerültek három hétig lágerba, majd Románia és a Szovjetunió következett 10:21 mesél az oroszországi munkáikról 14:30 sokan próbáltak megszökni, néhányuknak sikerült is 16:32 később a konyhára került fát vágni, majd ismét vissza a fatelepre 20:51 1947 őszén átviszik őket a városi lágerba, ott építési munkát végeztek 24:26 a fogság alatt 25 szónyi levelet lehetett írni a családnak 1946-tól 28:43 a lágerélet alatt nem kaptak sokat enni, 60 deka kenyér és hét deci leves járt 29:58 az oroszok kifosztották a házukat, mikor átvonult a front, elvitték az állataikat

1920-ben született, édesapja rendőr volt, a 3 testvér közül ő volt a legidősebb(0:04).A Horthy korszakban a nagy szegénységre emlékszik vissza. Beszél az antiszemitizmusról és az elhelyezkedési lehetőségekről(1:43). Egy zsidó cégnél villanszerelő ill. rádióssegédként dolgozott, a főnökei pedig a Holocaust alatt nyomtalanul eltűntek(5:43). 1941 októberében vonult be katonának, híradós lett. A hiradós feladatairól mesél(6:48). Tizedesi rangba került, majd Kárpátaljára vezényelték. Itt légnyomást kapott(8:51). Innen Kaposvára helyezték át, ez egy katonai gyűjtőterület volt a háború vége felé(10:53). 1944 karácsonyán Budapestre ment a szabadságát letölteni, hogy megkereshesse az édesapját, aki még akkor is rendőrségnél dolgozott(12:37). A magyar hadsereg légköre bevonulásakor nagyon szigorú volt, később ez feloldódott. Szálasi hatalomátvétele nagyon elkeserítette. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(13:28). Budapest ostromát végigélte, egész idő alatt bújkálnia kellett a nyilas hatóságok elől(17:40).A háború a volt főnöke egy kollégájánál helyezkedett el, de végülis visszament eredeti munkahelyére - egészen az államosításig.(19:38)Ezután egy építőipari cégnél elektronikai technikus lett. De nem lett párttag, csak a szakszervezetben tevékenykedett(21:46). A Rákosi rendszert nehezen élte meg, visszaemlékszik egy rendszerellenes tüntető lelövésére is(22:33). A Kádár korszakkal nem volt elégedett. Ekkor tárgyalásokon dolgozott, mint népi ülnök. Ezekről a tárgyalásokról is mesél pár történetet(24:28).Az interjúalany arról beszél, hogyan lett bírósági ülnök(27:08).