Interjú

Gyűjteményhez ad
1968
államapparátus
oktatás
Rákosi Mátyás
1956
rendszerváltoztatás
'60-as évek
Kultúra
'50-es évek
II. világháború
'80-as évek

Interjú Ortutay Tamással

4217 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: Az interjúalany beszél magáról (0:21), a háború utáni újjáépítésről, eufóriáról (1:40), a gyerekként átélt 1956-os forradalomról (3:27). Mesél a ’60-as évek légköréről, különösen az 1968-as eseményekről (8:05), édesapjáról, Ortutay Gyuláról (14:17), annak nevelési szokásairól (16:44), az Iparművészeti Főiskoláról (17:54), a ’80-as évekről (20:40), kiállításáról az Eötvös Kollégiumban (24:36), röviden a rendszerváltoztatásról (28:06), a kreatív fiatalok szocializmusbeli helyzetéről (29:11), arról, hogy milyen életszínvonalon élt a családja, és hogy rúgták ki apját a minisztériumból (33:37), illusztris vendégeikről, és az Aczél Györgynek jelentő takarítónőről (39:50), végül pedig egyik szobrával kapcsolatos emlékeit idézi föl (42:58).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Ortutay Tamás
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. december 11.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).
Interjúalany: Jakab Ernő
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, szülei középparasztok voltak 1:05 1942-44 között mezőgazdasági szakiskolát végzett, kötelező volt mellette hetente leventefoglalkozásra járni 2:55 1944 decemberében behívják, elviszik őket, de megszökik ötödmagával 4:33 ezt követően otthon bujkált, de elkapják, Kisbérre viszik a gyűjtőtáborba, a szemük láttára lőttek agyon szökevényeket, onnan gyalog mentek Győrbe 7:00 egy hétig voltak ott, utána gyalogmenetbe mentek a Csallóközbe, onnan pedig Németországba indultak 8:38 bevetik őket, harcoltak az oroszokkal, de másnap fogságba estek, és Pozsonyba kerültek három hétig lágerba, majd Románia és a Szovjetunió következett 10:21 mesél az oroszországi munkáikról 14:30 sokan próbáltak megszökni, néhányuknak sikerült is 16:32 később a konyhára került fát vágni, majd ismét vissza a fatelepre 20:51 1947 őszén átviszik őket a városi lágerba, ott építési munkát végeztek 24:26 a fogság alatt 25 szónyi levelet lehetett írni a családnak 1946-tól 28:43 a lágerélet alatt nem kaptak sokat enni, 60 deka kenyér és hét deci leves járt 29:58 az oroszok kifosztották a házukat, mikor átvonult a front, elvitték az állataikat
Interjúalany: Pánczél János
Felvétel időpontja: 2011. március 16.

Hossz: 00:28:00
1920-ben született, édesapja rendőr volt, a 3 testvér közül ő volt a legidősebb(0:04).A Horthy korszakban a nagy szegénységre emlékszik vissza. Beszél az antiszemitizmusról és az elhelyezkedési lehetőségekről(1:43). Egy zsidó cégnél villanszerelő ill. rádióssegédként dolgozott, a főnökei pedig a Holocaust alatt nyomtalanul eltűntek(5:43). 1941 októberében vonult be katonának, híradós lett. A hiradós feladatairól mesél(6:48). Tizedesi rangba került, majd Kárpátaljára vezényelték. Itt légnyomást kapott(8:51). Innen Kaposvára helyezték át, ez egy katonai gyűjtőterület volt a háború vége felé(10:53). 1944 karácsonyán Budapestre ment a szabadságát letölteni, hogy megkereshesse az édesapját, aki még akkor is rendőrségnél dolgozott(12:37). A magyar hadsereg légköre bevonulásakor nagyon szigorú volt, később ez feloldódott. Szálasi hatalomátvétele nagyon elkeserítette. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(13:28). Budapest ostromát végigélte, egész idő alatt bújkálnia kellett a nyilas hatóságok elől(17:40).A háború a volt főnöke egy kollégájánál helyezkedett el, de végülis visszament eredeti munkahelyére - egészen az államosításig.(19:38)Ezután egy építőipari cégnél elektronikai technikus lett. De nem lett párttag, csak a szakszervezetben tevékenykedett(21:46). A Rákosi rendszert nehezen élte meg, visszaemlékszik egy rendszerellenes tüntető lelövésére is(22:33). A Kádár korszakkal nem volt elégedett. Ekkor tárgyalásokon dolgozott, mint népi ülnök. Ezekről a tárgyalásokról is mesél pár történetet(24:28).Az interjúalany arról beszél, hogyan lett bírósági ülnök(27:08).
Interjúalany: Vőneki Ottó
Felvétel időpontja: 2011. március 28.