Interjú

Gyűjteményhez ad
óvóhely
Római Katolikus Egyház
rekvirálás
sztrájk
tüntetés
szovjet megszállás
II. világháború
Evangélikus Egyház
megtorlás
börtön
légitámadás
1956
egészségügy
bunker
oktatás
kivándorlás
disszidálás

Áramütés a hóban és a disszidensek

2569 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Az interjúalany beszél II. világháborúról, a szerencséről, hogy tágabb családjából sem halt meg senki, az orosz katonák beszállásolásáról, és arról, hogy gyermekként összebarátkozott a beszállásolt orosz hadnaggyal, aki elmesélte, hogy már az egész családja meghalt (0:20). Édesapja katonai szolgálatáról is szól, valamint arról, hogy őt a német katonák fosztották ki. A család közben Székesfehérvárról Lespsényre ment (3:52). Szól arról, hogy gyermekként hogyan nézték a két hadsereg tűzharcát (11:12). Szól arról, hogy 1956-ban disszidálni szeretett volna néhány barátja, meg is beszéltek egy hajnali találkozót, de szerencsére visszatartották a többieket a szüleik. Az is felmerült, hogy a Velencei-tó jegén szöknek át, miután bezárult a határ, de végül nem próbálták meg (12:28). Amikor 56-ban mentek át az oroszok a városon, belelőttek a tömegbe, az egyik barátjának át is ment egy golyó a lábán (16:15). Beszél arról, hogy miként találták egyik nap üresen a műhelyt és a kollégiumot, majd csatlakoztak a tüntetésekhez a városban (20:28). Szól a tüntetések lefolyásáról, arról, milyen beszédeket tartott két egyetemista fiú (24:10). Végül november 4-éről és az először elrontott emléktábláról szól (27:25).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Vinkler Tamás
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1939
Interjúalany foglalkozása: technológus, gépésztechnikus
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), tanulmányairól (3:25), szülei kilakoltatásáról (5:05), egy idős hölgyismerőséhez történő költözéséről (7:17), arról, miért nem vállalta, hogy taníttassák (9:52). Beszámol a második világháborúval, a kettős megszállással kapcsolatos élményeiről (11:14), a család kuláknak minősítéséről (16:00), az ötvenes évek terrorjáról (18:50), röviden utal a Kádár-korszakra, majd ismét visszatér a Rákosi-rendszerre, az akkori időszakkal kapcsolatos emlékeit hosszan részletezi (25:10). Kitér az 1956-os eseményekre (36:17), az ezt követő megtorlásra (38:14), a rendszerváltoztatásra (39:32), végül azt meséli el, hogyan bújtattak katonákat a spájzban (40:14).
Interjúalany: Gyökeres Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről (6:32), kitérve sváb származására és a magyarországi zsidóság sorsára (9:44). Tanulóéveiről, pályaválasztásáról is beszél (17:24), majd a vallás és a rendszer kapcsolatáról, illetve a társadalmi szervezetekben való részvételről (23:25). Az iskolai élet szervezéséről és a Kádár-korszak értékeléséről is beszél (33:00).
Interjúalany: Baka Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a család nővérnek szánta egy gyermekkori fogadalmuk miatt 3:44 mikor Miskolcot megszállták a németek, véget ért a tanítás, ő közben 1944-ben Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, 1948-ban öltözött be, két év noviciátus következett 5:05 de 1949 augusztus végén feloszlatták a rendeket Romániában, nem jöhetett haza egyből a magyar állampolgársága miatt 6:08 édesapja mezőgazdaságból próbált megélni, de a beadások és a padlássöprések miatt ez képtelenség volt 7:53 végül elment tanítani, mert kevés volt a pénz a családnak, de először nem alkalmazták a „sötét múltja” miatt 11:03 sok probléma volt azzal is, hogy a saját falujában kezdjen el dolgozni 14:39 a templomba járás nehéz volt számára, meg is feddték érte 19:04 1950-ben vitték el a nővéreket Vállaljról, őt viszont a szülei hetekig bújtatták 21:33 mesél arról, hogy 1945 januárjában a falu lakosságát elvitték a Szovjetunióba, mintegy kétszáz embert, az édesapja is kikerült velük, de szerencséjére csak kilenc hónapot voltak ott 24:00 felidézi a szatmári tanítóképzőn töltött napjait 28:28 a püspök és a vállalji plébánia rajta keresztül tartotta a kapcsolatot 32:31 további történeteket idéz fel a noviciátusból
Interjúalany: Szamosvári Mária
Felvétel időpontja: 2010. október 16.