Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
1956
Csendőrség
munkaszolgálat
láger

Goldmann Kálmánné

3672 megtekintés

Hossz: 00:25:52
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan szállították el őket a csendőrök, és miért nem Auswitzba, hanem Ausztriába kerültek. Szól Mauthausenből való szabadulásukról, illetve az őket érő antiszemita megnyilvánulásokról is. 0:20--felmenői, életmódjuk, lakáskörülményeik; 3:32--hogyan, milyen körülmények között szállították el őket a csendőrök a gettóba, és minek köszönhető, hogy nem kerültek Auswitzba -- mi történt velük ehelyett; 14:5--megérkezésük Mauthausenbe; 16:37--hogyan viszonyultak a nem zsidók a zsidókhoz az elszállításuk előtt, illetve azt követően, hogyan érintette őket az antiszemitizmus; 17:56--kiszabadulásuk a munkatáborból, apja halála; 21:30--emlékei az 1956-os eseményekről; 22:20--milyen zsidó hagyományokat tartottak meg
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Goldmann Kálmánné, Eszter
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1931
Interjúalany foglalkozása: kósersági felügyelő (mesgiáh)
Felvétel időpontja: 2010. november 10.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:01
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany elmondja, hogy milyen körülmények között vitték el rokonait sváb származásuk miatt a Szovjetunióba dolgozni. Mesél arról, hogy milyen nehézségekkel kellet megbirkózniuk a munkatáborba kerülteknek, illetve az otthonmaradóknak. 0:28--hogyan vitték el az édesapját málenkij robotra és hogyan próbáltak meg hadisegélyhez jutni, hogyan dolgozott már kiskorában napszámosként; 4:58--hogyan vitték el a nagynénjét málenkij robotra; 9:42--milyen élete volt a rokonaiknak a munkatáborban, milyen körülmények között halt meg az édesapja; 14:15--hogyan kerültek haza a málenkij robotra kivitt emberek
Interjúalany: Vonyikné Heim Mária
Felvétel időpontja: 2010. május 30.

Hossz: 01:13:00
Az interjúalany beszél családjáról, Kunágotáról (0:45), Horthy Miklós nyári vadászatairól Kunágotán (4:41), majd mesél fiatalkoráról, az iskoláról, a mezőgazdasági munkákról, a nagy szegénységről (10:57), a leventemozgalomról (10:57), majd ismét kitér iskolai élményeire, a szegénységre (14:42). Ezután rátér második világháborús élményeire, a németországi, majd franciaországi hadifogsága történetére (16:20). Beszél a hazatérése utáni állapotokról, a szovjet mintájú szocializmus idegenségéről, Rákosiról, és a kulákokról (25:37), a "békés, nyugodt" Kádár-rendszerről, a cigányok helyzetéről a '60-as években (29:15), az 1960-as téeszesítésről, a mezőgazdasági termények iránti keresletről, azok felvevőpiacáról, valamint röviden említést tesz a rendszerváltoztatásról (31:31).
Interjúalany: Halász János
Felvétel időpontja: 2010. november 12.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany mesél II. világháborús katonaemlékeiről, a hortobágyi munkatáborról, az itteni körülményekről, illetve az itt végzett munkáról, végül pedig a hazatérést követő további sorsáról. 0:29--hogyan, milyen körülmények között hurcolták el 1950-ben a Hortobágyra, a Borzas-tanyára; 7:25--milyen körülmények fogadták őket a tanyán a megérkezésük után, milyen munkákat kezdtek végezni itt; 15:16--hogyan szállították ki őket a munkahelyükre, milyen épületekben laktak; 17:33--kiket vittek el a táborba; 18:21--katonai szolgálata a II. világháború alatt; 25:58--mikor és hogyan szabadult a Hortobágyról; 27:0--mi történt vele a szabadulás után, hogyan talált munkát; 31:15--milyen kárpótlást kapott az elhurcolásért
Interjúalany: Schleining Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 29.