Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
TSZ
padlássöprés
Rajk László
államosítás
1956
rendszerváltoztatás
osztályharc
kárpótlás

Tanyasi ember élete osztályidegen családban

2287 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Témakörök: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956, politikai rendőrség, Mezőgazdaság, kárpótlás, rendszerváltoztatás, megtorlás, kollektivizálás
Leírás: 00:00 - gyermekkora, családja, milyen nehézségei voltak a továbbtanulás során az apja fehér gárdista tagsága miatt; 03:40 - szülei, hogyan viszik el apját, mint kulákot, hogyan zajlott a padlássöprés; 07:39 - apja fogsága, hogyan került bajba az apja a helyi Kolhoz megalapításának sikertelensége miatt, milyen volt az élet vidéken a Rákosi-korszakban, milyen volt a munka a TSZ-ben; 13:57 - hogyan alakult ki annak idején a tanyasi élet, milyen volt a tanyasi élet (nők helyzete, oktatás, gazdálkodás), hogyan szüntették meg a tanyavilágot; 24:36 - apja emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan lázadtak fel a börtönben, hogyan jutott ki a börtönből, és hogyan került vissza a Kozma utcába; 29:50 - hogyan rehabilitálják az apját és mit tudott csinálni miután kiengedték; 33:01 - hogyan szórakoztak a tanyavilágban; 39:50 - hogyan éltek a tanyán az 1980-as években, milyen hatással volt a rendszerváltoztatás az életükre, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Oláh József
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1940
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 01.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Tárgy: 1956
Faragó Imre Kiskunlacházán született. Géplakatosként 1955-től Budapestre járt dolgozni. Pesten szemtanúja a forradalom első napjainak, majd otthon, Kiskunlacházán november 4-ig nemzetőrként szolgál. A forradalom bukása után ellenálló csapat tagjaként röpcédulákat terjeszt, és részt vesz egy kézigránátos támadásban a pufajkások ellen. 1957-ben letartóztatják, 1958-ban hat évre ítélik. Kőbányán és Vácott raboskodik, 1962-ben szabadul. 56-os múltja gátolja szakmai előrehaladását, egyszer el is bocsátják emiatt. 1991-ben rehabilitálják. Jelenleg a kiskőrösi 56-os szövetség elnöke. (00:00-01:40) ipari tanuló; (01:40-03:20) munkahelyek, Pestre kerül a FÉG-hez; (03:20-05:40) a pesti események szemtanúja; (05:40-07:40) nemzetőr Lacházán; (07:40-11:30) illegális tevékenység a forradalom után; (11:30-16:45) előzetes, első- majd másodfokú ítélet, erőszak alkalmazása a foglyokkal szemben; (16:45-24:50) a börtönévek - Kőbánya, Vác, átmeneti szabadulás, majd újabb letartóztatás; (24:50-35:10) munkahelyek: Csepel, kiskőrösi KTSZ, IGV, megfigyelés, 56-os múlt hátrányos következményei; (35:10-36:50) visszaemlékezés az 1957. május 1-jei felvonulás valós körülményeire; (36:50-38:43) rabtársak további sorsa
Interjúalany: Faragó Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 10.
Készítette: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskőrös

Hossz: 00:24:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).
Interjúalany: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit
Felvétel időpontja: 2011. június 29.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 00:28:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , 1956
0:00 1956. október 23.-án véletlenül volt Budapesten, a nagymamáját kísérte Győrbe, mikor vissza akartak térni Pesterzsébetről a központba, már tömegek voltak az utcán, és hírek jártak a műszaki egyetemisták tüntetéséről 2:17 délután elmentek moziba, de az előadás alatt már lövéseket hallottak, szóltak nekik, hogy lőnek a rádiónál, ezután általános zűrzavar kezdődött, nekik a forradalom hétköznapjai abból álltak, hogy kenyérért, krumpliért álltak sorba 5:25 november harmadikán egy miskolci vonattal hazautazott, mert a felnőttek féltették, másnap hajnalban hallotta Nagy Imre beszédét, ezt követően még nem tudott minden nap dolgozni, de később a helyzet konszolidálódott 11:18 1956 előtt nem tanulhatott tovább, mert az édesapja kulák volt, de sikerült végül gyógyszerész-technikusi tanfolyamot végzett 19:49 orvos-írnok lett később, felidézi ezt az időszakot 21:10 a nyolcvanas években végezte ez az általános egészségügyi szakiskolát 23:59 a honvédséghez került ezek után egészségügyesként
Interjúalany: Tóth Tiborné
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Készítette: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Eger