Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság

Egy ludovikás tiszt megpróbáltatásai

3905 megtekintés

Hossz: 01:36:00
Leírás: Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan lett a Ludovika tanulója, és milyen volt a képzés a katonai akadémián. Beszél arról, hogy milyen harcokban vett részt a II. világháború során, hogyan esett szovjet hadifogságba, majd került a Gulágra, és hogyan vészelte át a kényszermunka éveit. Elmondja hazatérése történetét, és azt, hogy hogyan sikerült visszatérése után elhelyezkednie és karriert építenie, annak ellenére, hogy nem volt hajlandó besúgóvá válni. 0:14--születés, család, iskolák; 2:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a család menekülése Romániából; 5:00--emlékei a Ludovikáról; 9:15--mikor és miért vonult be katonának; 10:40--milyen emlékei vannak az 1945 előtti időkről, iskoláiról, cserkészetről; 14:24--emlékei a Ludovika Akadémiáról, hogyan kerül az akadémia elvégzése után a németekhez, hogyan kapcsolódott össze a háború végi magyar katonai stratégia a német atombomba fejlesztési munkálataival, pár hetes katonai szolgálata; 20:45--hogyan esik fogságba; 22:45--milyen volt a ludovikás szellemiség, milyen volt a kapcsolata a bajtársaival, feletteseivel; 25:00--mitől félt a legjobban az ütközetek során, milyen magyarországi hadszíntereken harcolt, milyenek voltak ezek a harcok, milyen volt az ellátás; 37:00--milyennek ismerte meg a német, illetve a szovjet katonákat; 43:25--milyen volt az élet a Gulágon, mit ettek, hol aludtak; 56:55--mi volt a Magyar Királyi Honvédség szerepe a II. világháborúban, miért léptünk be a háborúba, mi befolyásolja a magyar fegyverletételi tárgyalásokat, miért köszönheti meg nekünk a nyugati világ, hogy nem léptünk ki a háborúból; 15:20--hogyan fejeződött be számára a II. világháború; 1:18--hogyan befolyásolja ludovikás múltja életét a szocializmus idején, hogyan jut munkához az állami gazdaságokban, hogyan utasítja vissza, hogy beárulja a feletteseit és milyen hatása volt mindennek a további karrierjére; 1:33--hogyan került haza a Gulágról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Vajay Tibor
Interjúalany lakhelye: Kaposvár
Interjúalany született: , 1924
Interjúalany foglalkozása: könyvelő
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Felvétel helyszíne: Kaposvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél kulák szüleiről (0:10), a szovjet megszállásról (0:32), az ellene felhozott vádakról, elhurcolásáról (3:15), az Andrássy út 60. börtöneiben töltött időszakról (5:42), ahonnan a Markóba szállították (8:03), majd Kistarcsára, ahol 8 hónapig egy zárkában tartották (9:47). Mesél arról, hogy édesapját agyonverték (12:13), majd visszatér kistarcsai emlékeire (12:59), ezután recski „élményeiről” beszél (15:57), majd elmond egy Faludy Györggyel kapcsolatos történetet (20:36), kitér a mai helyzetre (26:38), majd megemlíti, hogy csak az 1956-os forradalom végén hallott az eseményekről, így nem tudott azokban rész venni (28:17).
Interjúalany: Suba László
Felvétel időpontja: 2011. április 12.

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, először háztartásbeli volt, de férje leszázalékolása után 44 évesen elment dolgozni, édesapja gazdálkodó volt, édesanyja háztartásbeli 2:02 az iskolai évekről, gyermekkorról mesél, a fiúknak kötelező volt a leventemozgalom, a vallási életről, és a különböző tanórákról is beszél 9:44 az iskolaidőn kívül voltak önképzőkörök, ilyen volt pl. a Keresztény Ifjúsági Egyesület, voltak műsoros bálok, mesél a korabeli udvarlási szokásokról 16:34 a háborús időszak viszontagságairól beszél, a német katonák nem bántottak senkit, az oroszok elvitték az embereket, és elvitték a nőket is, az orosz katonák tetvesek és piszkosak voltak 21:39 csináltak egy „bunkert”, ahol az élelmiszert rejtették 22:47 mesél a bombázásokról, és a katonasorsot elszenvedő rokonokról 25:03 a háború után maradt a nehéz sors, a beadások elvitték a termés nagy részét, a háztáji bevezetése után lett könnyebb a dolguk 27:03 a TSZ-be történő belépésre emlékezik vissza, a belépő gazdálkodóknak nehéz volt lemondaniuk a vagyonukról, a TSZ is szegény volt, az első időkben nagyon nehéz volt a megélhetés 31:00 a szocialista brigád időszakára emlékezik vissza 35:00 a párttagságot sokan nem akarták, de sok munkahelyhez kötelező volt, az úttörők például nem nézték jó szemmel azt, amikor konfirmáltak
Interjúalany: B. Z.
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, családja I. világháborús élményeiről (0:14). Szól továbbá a második világháborúról, annak családjára gyakorolt hatásáról (1:55). Feleleveníti az 1956-os forradalom helyi eseményeit, és értékeli a forradalom jelentőségét (3:46), külön szólva a megtorlásokról (5:38). Beszél a Kádár-korszakról, az alatta töltött katonai szolgálatról (7:48), a gazdasági fellendülésről (11:00), és Sopron iparáról (13:00). Beszél a szövetkezetesítésről (14:00), a határsávról és az állambiztonság jelenlétéről (15:13), valamint az érvényesülés lehetőségeiről (16:36). Rátér a hitélet és a kommunista ideológia ellentéteire, a művelődés lehetőségeire (21:00), majd szól a rendszerváltoztatás előzményeiről, első jeleiről (26:15). Beszél politikai pályájának kezdeteiről (30:56) és összehasonlítja a rendszerváltozás előtti és utáni életkörülményeket (34:08). Végül a horvát kisebbség helyi helyzetéről szól (38:30).
Interjúalany: Grubits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 17.