Az interjúalany beszél a felvidéki magyarság két világháború közötti nehéz helyzetéről (0:25), a második világháborús mindennapokról (4:29), Pozsony bombázásáról (5:31), arról, hogy édesapját a Szovjetunióba hurcolták az oroszok (6:57), a család többi részének pedig el kellett hagynia a Tátrát (7:19), az interjúalany ekkor döntötte el, hogy Pestre költözik (7:44), akit 1946-ban a család is követett (9:43). Mesél arról, hogy minden hadifogolyvonathoz kimentek a Nyugati pályaudvarra, és egyik nap megjelent az édesapja is (10:32). Az interjúalany beszámol arról, hogyan lett zenész (11:42), arról, hogyan telepítették ki Pestről 1951-ben Kálkápolnára, ahol keményen kellett dolgoznia (13:24). Visszatért a szüleihez, majd megkapta a katonai behívóját, de sikerült elintézni, hogy ne kellejen bevonulnia, ugyanis felvették egyetemre ének-zene és szlovák szakra (16:40). Elmeséli, hogy egy kultúrház igazgatója lett (20:30), hogyan segített a Magyar Íjász Szövetség megalapításában (21:52). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (24:18), arról, hogy öccse is részt vett a harcokban, majd kivándorolt az USA-ba (29:34). Elmondja, hogyan került a Magyar Rádióhoz, majd rádiós pályafutását részletezi (30:14). Kitér az eMeRTon-díj megalapítására, a beatzene támogatására, a párttal kapcsolatos konfliktusaira (39:56).

Az interjúalany beszél 1946-os áttelepülésükről, majd 1950-es visszaköltözésükről, gyermekkori játékaikról, valamint az 1950-es évek szörnyű körülményeiről (0:30). Szól oktatásáról, és arról a konfliktusról, hogy szeretett hittanra járni, pedig édesapja párttag volt(3:45). Nem vették fel a dohányipari technikumba, ezért dajka lett az óvodában, majd ápolónőnek tanult. Nem kapott vörös diplomát, mert nem kapott ötöst marxizmusból (7:45). Házasságáról, munkájáról, majd lakásvásárlásukról is szól (11:45). Szól a kórházi munkáról és a gyermekei neveléséről, majd válásáról és megélhetéséről (14:55). Szól a kommunista és a vallásos életmód és nevelés konfliktusáról (18:15), majd szól az oktatásról, valamint a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról (19:03). Szól a rendszerváltoztatásról és az azóta fellépő munkanélküliségről. Szól a fiatalok helyzetéről, a közbiztonság hiányáról és az anyagiasságról is (22:55).

Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz