1941-ben született, ez nagyon meghatározta gyerekkorát. Bombázások, jegyrendszer, teljes káosz(0:24). Ahogy Makarész György, apja is kertész volt - a háború végén szakállat növesztett, hogy öregebbnek tűnjön, így igyekzte megúszni a malenkij robotot (1:57). Édesapja szociáldemokrata gondolkodású volt, a MDP-vel való egyesülés után a kommunista párt tagjává vált (3:31). Nagyon szegényen éltek, de igyekezték ezt méltósággal viselni (3:51). A gyerekkorát a mátravidéki erőműtelepen töltötte, boldogságban (4:56). A helyi iskolában magas színvonalú képzés folyt, hiszen az erőmű építéséhez érkező mérnökök magukkal hozták a tanár feleségeiket, akik nagyon műveltek voltak(5:23). 1956-ban Budapesten volt kollégista, s már a forradalmat megelőző napokban is érezte a politikai feszültséget(7:03). Október 23.-án már a forradalom zajaira ébredtek a kollégium lakói - de nem nagyon érezték (koruk miatt) a helyzet súlyát(8:26). Az iskolában fedezékbe vonultak, majd amikor csendesedett a harci zaj, nevelőtanári parancsra kivonultak a tangazdaságba, a mezőgazdasági termékeket beszedték és odaadták a felkelőknek (10:21). 1956 november 5-én vagy 6-án a kollégisták elhatározták, hogy hazamennek (13:26). Egy mátravidéki erőműhöz tartozó teherautóval le is jutottak Hatvanba(14:08). A kertészeti iskola elvégzése után a MÁV kertészetnél helyezkedett el(16:30). Itt faiskolában dolgozott 1 évig. Brigádvezetője a hábórú előtt a kenderesi Horthy birtokon volt kertész (17:30). Majd a salgótarjáni tanács mezőgazdasági vezetője felkérte a város főkertészének(19:00). Később, jó munkavégzése miatt szervezési főelőadó lett, így kapcsolatba a politikával (19:48). 1959-ben a középiskolában már csak úgy lehetett továbbtanulni, ha a diákok KISZ tagok voltak. Ebben a kényszerült helyzetben Makarész György szervezte meg a diákok KISZ-be szervezését(21:44). A KISZ-nél szervezési főelőadó lett, bár munkájából kizárta a politikát, igyekezte elkerülni az MSZMP-be való belépését(23:15).A mezőgazdasági osztályt újraalapították Hatvanban, ott dolgozott egy évet, végül onnan a gyöngyösi TSZ-hez került kertésznek(24:54). Később a hatvani kórháznál és a MÁV -nál lett kertész(26:10). Ott leszázalékolták és rokkantosították gerinc és szívproblémái miatt - nyugdíjba vonult(26:26). A nyugdíjat kiegészítendő koporsókra készített fafaragványokat(27:19). Tanácstagként 2 év után lemondott pozíciójáról, mivel nem értett egyet a tanács politikájával(27:50). A kommunista rezsim bukása előtt egy nyugdíjas szervezetben már kifejtette a véleményét a Munkásőrség feloszlatásáról. Valamint megalakították a gyöngyösi MSZP-t és Ő is üvözülte Horn Gyula pártelnökké választását(28:10)"Ez egy ilyen felejtős ország"(30:35).A szocialista párt környezetvédelmi osztályának egyik alapítója lett(30:50). Borsod-Heves-Nógrád megyében oktat virágkötést, kertészetet (36:18). Fogalommagyarázat(36:58)

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kerékgyártó, édesanyja viszont egy gazdagabb parasztcsalád gyermeke volt 2:04 édesapját behívták katonának, nem is volt otthon, amikor megszületett, és nem is jött haza a háborúból, ezért gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkába 6:04 a kulákoknak kötelező beszolgáltatások voltak, mindenből meghatározott mennyiséget kellett beadni, három tojás különbségért börtönbe akarták csukni az édesanyját 9:09 felidézi egyik vásári emlékét, majd a mezőgazdasági munkákról beszél 12:07 a családnak 60 hold földje volt, a beadások idején a birtok a sok munka mellett is el tudta tartani őket 15:20 a TSZ-be később nem akartak beállni, de addig beszélték rá az édesanyját, amíg be nem lépett, de a sok munka ellenére nem kapott megfelelő ellenértékű munkaegységet, így elment Miskolcra dolgozni 23:11 a helyi postán kezdett el dolgozni, de mellette a helyi TSZ-ben is dolgozott, majd a műanyag-feldolgozóban helyezkedett el 27:05 tagja volt a vállalati szocialista brigádnak, általában karitatív munkát végeztek, beszél a gyári munkáról 30:00 a munkahelye biztosítja neki az érettségizés lehetőségét 32:17 a család földjei maradtak a TSZ-ben, de a TSZ megszűnt, az állatokat levágták, a földek megműveletlenné lettek, volt kárpótlás, de csak a vagyonuk egy részéért, és nem pótolta a veszteségeiket 36:45 a rendszerváltoztatás után nem érzett elégtételt a kártérítések után, a Szovjetunióban meghalt édesapját sokáig kerestették

A riportalany felidézi gyermekkorát. Szól a család származásáról, életkörülményeiről és arról, hogy 1944-ben elvesztette édesanyját (9:12-ig). Beszél a II. világháborús élményeiről (11:52-ig). Gyermekkora további részét árvaházban töltötte a három legkisebb testvérével együtt. Az általános iskolában kezdett el zenével foglalkozni, rövidesen a gyulai zeneiskolában tanult (18:15-ig). Sikeresen felvételezett a jó nevű, Gulyás György vezette békéstarhosi zenei szakközépiskolába. Egy év után az iskolát Rákosi bezáratta, a diákok szétszéledtek az országban. A riportalany előbb Békéscsabán, majd Debrecenben végezte középfokú tanulmányait (25:33-ig). Beszél a Zeneakadémiai éveiről (27:08-ig). Az 1956-os forradalmat még középiskolás diákként élte meg Debrecenben (32:30-ig). Szól arról, hogy negyedéves egyetemistaként kezdett el Pécsett tanítani az Antal György vezette pécsi zenei szakközépiskolában (34:45-ig). Elmondja milyennek látta Pécs kulturális életét az 1960-as években (35:29-ig). Felidézi a Mecsek Fúvósötös létrehozásának körülményeit (37:44-ig). Beszél arról, hogy a Mecsek Fúvósötös 40 éves fennállása alatt az ország egyik vezető kamaraegyüttese volt. Szól a külföldi szereplésekről (41:43-ig). A külföldi utak alatt előfordult, hogy megfigyelték az együttest, ugyanakkor a hatalom nem szólt bele abba, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak (44:36-ig). Az 1963-ban végleg letelepedett Pécsett, hamarosan a Művészeti Szakközépiskola zenei igazgatóhelyettese lett, emellett a város elismert művészévé vált (48:44-ig). Végezetül elmondja, hogy nyugdíjba vonulása után is aktív zenetanár maradt, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója (50:17-ig).