Az interjúalany beszél gyermekkoráról, tanulóéveiről, váci gyökereiről (0:20). Beszél családja szociáldemokrata és szakszervezeti hagyományairól, valamint korai vonzódásáról a politikához (3:00). Beszél az MSZMP-be való belépéséről, a nyolcvanas évekről, a párton belüli reformkörökről (05:40). Szól az 1990-es választásokról, politikai programtervével, a politikához szükséges tulajdonságokról (07:55), valamint felvázolja a rendszerváltoztatáshoz szükséges lépéseket 1953-tól kezdve (12:35). Szól arról, hogyan lett az MSZP tagja, miért tűntek el a rendszerváltoztató pártok, és milyen volt a hangulat az első szabadon választott országgyűlésben (14:50). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, értékeli a forradalom szerepét a történeti fejlődésben, valamint a nemzetközi helyzet n (18:48). Beszél a forint bevezetéséről a második világháború után (23:45), valamint az országgyűlési munka mindennapjairól, az ország és a város külkapcsolatairól (26:38). Rátér arra, milyen barátságokat kötött a politikában (34:00). Végül Váchoz fűződő viszonyáról szól (39:10).

A szeged-csanádi püspök interjúalany 1930-ban született Battonyán (Békés megye). A településen sok nemzetiség és sok vallás is volt. Édesapja segédjegyzőként dolgozott. Az elemit helyben a katolikus és az állami iskolában végezte, majd Budapestre került gimnáziumba, itt megismerkedett a Horthy-korszak társadalmi életével. Közben édesanyja elhunyt. Átkerült Hódmezővásárhelyre a református gimnáziumba, de itt is tarthatta katolikus hitét. (03:52) Budapesten vetődött fel először benne a gondolat, hogy pap legyen. Szegeden kezdte el a kisszemináriumot, amelyet nehézkesen végezhetett el a II. világháború, a német majd az orosz megszállás miatt. Ennek ellenére a légkör mindig kiváló volt. Innen került a nagyszemináriumba. (05:50) Részletesen beszél a Horthy-korszak szellemiségéről. Teljesen szabadnak, felszabadultnak érezte magát. A cigányság nagy része be tudott illeszkedni a vidéki társadalomba. A fővárosban már mások votak a körülmények. A területi visszacsatolásokat hatalmas lelkesedés fogadta. (10:20) Elmondja, hogy a kommunista hatalomátvétel idején hogyan vették el Szegeden az egyháztól a földeket, ingó és ingatlan vagyonokat, hogyan próbálták ellehetetleníteni a vallást. A legtöbben nem hitték el, hogy komolyan megfosztják az egyházt javaitól. A rendelkezések ellen nagy tüntetéseket szerveztek, felpezsdült a lelki élet. (13:08) Beszél arról, hogy a Rákosi-korszakban megszűnt az emberek közötti bizalom, az egyháziakat külön is megbélyegezték. Az ÁEH és az ÁVO/ÁVH folyamatosan zaklatták a papokat. Az interjúalanyt még a Kádár-korszakban is meghurcolták amiatt, hogy felvette megnóra a II. vatikáni zsinat rádióközvetítéseit. (16:04) Az 1956-os eseményekről sokat nem tud, akkor Ásokhalmon szolgált. Újságokból és rádióból értesült az eseményekről. Mielőtt prédikációjában értékelte volna az eseményeket, a szovjetek újra megszállták az országot. (18:56) Nagyon rosszul érintette, hogy senkiben sem bízhatott meg, mert nem tudta, hogy ki jelent róla. Még a gyerekekben sem bízhatott, mert az óvódában, iskolában az elszólások miatt is veszélybe kerülhetett. (21:38) Beszél a Kádár-korszakról, a még a '70-es és '80-as években is meglévő megkülönböztetésekről. Az már teljesen érezhető volt, hogy a rendszer így nem működik, de nem számított rá szinte senki, hogy közel van már a rendszerváltoztatás. 1988-ban a Magyar Hírlap lehozta egy cikkét, amelyben az egyház feltámadásáról és az egyházi iskolák visszaadásáról írt, de még ekkor sem tudta, hogy egy év múlva elkezdődik a rendszerváltoztatás. (25:54) A Horn-kormány alatt sikerült a szegedi piarista gimnáziumot újraindítani, ebben az interjúalanynak is hatalmas szerepe volt. Beszél az iskola működéséről, szellemiségéről. (29:30)

00:00-03:50 Tanulmányok 03:51-06:40 Államosítás, leltározási munka 06:41-10:22 Mindennapok az iskolában 10:23-13:40 Elhelyezkedés 13:41-18:30 Államosítás utáni élet 18:31-30:20 Fogság 30:21-37:02 Új munka, új élet