Interjú

Gyűjteményhez ad
Szovjetúnió
Ausztria
választások
MSZP
önkormányzat
szociáldemokrata
gulyáskommunizmus
Országgyűlés
háztáji
polgármester
állampárt
új gazdasági mechanizmus
forint
továbbtanulás
maszek
Horn Gyula
SZDSZ
MDF
rendszerváltoztatás
1956
Nyers Rezső
Nagy Imre
Antall József
szakszervezet
kommunista diktatúra
TSZ
MSZMP

Rendszert váltottam - Politikai szerepek a késő-kádári érában és a rendszerváltás idején

2451 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, tanulóéveiről, váci gyökereiről (0:20). Beszél családja szociáldemokrata és szakszervezeti hagyományairól, valamint korai vonzódásáról a politikához (3:00). Beszél az MSZMP-be való belépéséről, a nyolcvanas évekről, a párton belüli reformkörökről (05:40). Szól az 1990-es választásokról, politikai programtervével, a politikához szükséges tulajdonságokról (07:55), valamint felvázolja a rendszerváltoztatáshoz szükséges lépéseket 1953-tól kezdve (12:35). Szól arról, hogyan lett az MSZP tagja, miért tűntek el a rendszerváltoztató pártok, és milyen volt a hangulat az első szabadon választott országgyűlésben (14:50). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, értékeli a forradalom szerepét a történeti fejlődésben, valamint a nemzetközi helyzet n (18:48). Beszél a forint bevezetéséről a második világháború után (23:45), valamint az országgyűlési munka mindennapjairól, az ország és a város külkapcsolatairól (26:38). Rátér arra, milyen barátságokat kötött a politikában (34:00). Végül Váchoz fűződő viszonyáról szól (39:10).
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: LAJTAI ISTVÁN
Interjúalany lakhelye: Vác
Interjúalany született: Vác, 1945
Interjúalany foglalkozása: országgyűlési képviselő, közgazdász
Felvétel időpontja: 2011. február 07.
Felvétel helyszíne: Vác
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak
Interjúalany: Dubóczki Béláné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, 1:38 kitelepítik őket, mesél a kitelepítés napjáról 7:00 a ruhák közül sem vihettek sokat, a rendőr ellenőrizte őket, a házat az ÁVÓ őrizte, az édesapját bántalmazták 9:18 bevagonírozták a környéken lévőket 15:32 megérkezésük után gyalog hajtották őket a kijelölt tanyára, üres raktárba, magtárba terelték az embereket 19:59 aratási munkára fogták az ott lévőket 26:16 az aratás végeztével más munkákra irányítják át őket, közben maguknak készítenek lakhelyet vályogból télire, ebben a kis vályogépületben laktak nagyon sűrűn, (34:00) beszél a sivár élelmezésről is 35:57 megpróbálják beszervezni, nem egyezik bele, büntetőmunkára fogják 38:37 beszél a tábori kikapcsolódásról, a zenékről 41:32 1953 októberéig maradtak a hortobágyi táborban, az otthonukból tanácsházát csináltak, javaikat szétlopták, így máshova kellett költözniük, Pécsre költöztek 44:45 nem minden munkát vállalhattak el, eleinte pl. krumplit válogattak
Interjúalany: Horváth Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).
Interjúalany: Szepesi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.