Interjú
Gyűjteményhez ad
A börtönéveket nem lehet kárpótolni
5426 megtekintés
Hossz: 00:41:00
Leírás:
Az interjúalany beszél arról, hogy 1956-ban ipari tanuló volt (0:28), azonban az ő története már a forradalom leverése után kezdődött, amikor társaival együtt szervezkedni kezdett a tüntetések márciusi újrakezdéséről (1:08). Elmondja, hogy összeszedték a Mecsekben forradalmárok által otthagyott fegyvereket (3:48). Mesél arról, hogy elsőfokon 14 évre ítélték, azonban másodfokon 10 évre csökkentették a büntetés hosszát (4:32). Kitér arra, hogy nagyapjától elvették a falusi kocsmáját az államosítások idején, édesapja pedig hősi halált halt a második világháborúban (6:55). Beszámol a padlássöprésekről (9:30), elmeséli egy barátja történetét, akinek az édesapját az oroszok lőtték le, és a család múltja miatt kénytelen volt nevet változtatni (10:23). Elmondja, hogy az egyik rabtársát a Horthy-korszakban a feleségével együtt az emberpiacról vitték dolgozni, azonban az így összekuporgatott pénzből tudott venni egy földet, amit a kollektivizálás idején elvettek tőle, és kuláknak nyilvánították (11:45). Mesél a börtönben alakított önképző körről (15:00), arról, hogy miután szabadult, egy nagyrészt börtönviseltek számára fenntartott építőipari vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként (16:38). Beszél az 1960-as amnesztia után folytatott éhségsztrájkról, ami azért tört ki, mert sokak szerint nem a megfelelő embereknek adtak amnesztiát (17:44). Beszámol arról, hogy miután kiengedték, havonta kellett jelentkeznie a rendőrségen, és felmerült benne a disszidálás gondolata is, de végül itthon tanult szakmát és leérettségizett (18:48). Felelevenít gyerek- és fiatalkorában származó emlékeket, többek között a Szabad Európa Rádióról (19:46). Rátér arra. hogy a rendszerváltoztatás után először a bíróságra ment az ítélete megsemmisítése végett, majd útlevélért folyamodott (27:15), és kikérte a rá vonatkozó iratokat a Történeti Hivatalból [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára] (28:42). Kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit, külön hangsúlyt helyezve arra, hogy az emberekben még ma is él a mindenről és mindenkiről gondoskodó állam képe (30:25). Beszél a kárpótlásról, kitüntetéseiről (33:54), végül feleleveníti első börtönben töltött karácsonyához kapcsolódó pozitív emlékét (37:27).
Említett időszakok, témák
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Sólymos Gyula
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Pécs,
1940
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. október 28.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Interjú Weinhardt Vilmossal
Hossz: 00:41:00
0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester
2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték
6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák
8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott
10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni
12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok
17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre
24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot
28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket
31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe
32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről
36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás
38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával
Interjúalany: Weinhardt Vilmos
Felvétel időpontja: 2011. március 17.
Agócs Tiborné életútja
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életviszonyokról, a cselédség sorsáról (0:15), házasságáról (7:04). Bátyja dezertálásáról (12:44), az oroszok bejöveteléről (16:55) is részletesen beszél. A korszak vallási életét (21:20) és a zsidóság sorsát (26:35) is megemlíti. Beszél a mezőgazdasági munkáról és az azt kiegészítő kereskedésről (33:3).
Interjúalany: Agócs Tiborné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
Egy sváb hadiárva kisfiú igaz története
Hossz: 01:14:00
Az interjúalany mesél árvaságáról, a II. világháborúval és a svábok kitelepítésével kapcsolatos emlékeiről és katonaéveiről. Elmondja, hogy milyen nehézségek árán sikerült továbbtanulnia és gépészmérnöki diplomát szereznie. Szól az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének tagjaként és elnökeként végzett tevékenységéről is.
0:27--születés, család, ki nevelte fel árvaságában, milyen volt az árva sors;
5:56--emlékei a II. világháborúról, milyen balesetek érték a gyermekeket a háború után hátramaradt lőszerek miatt, milyen nélkülözéseket kellett szenvedniük, milyen volt a háború utáni újrakezdés;
9:40--milyenek voltak az életkörülmények falun (fűtés, tisztálkodás);
11:25--milyen volt a II. világháború és a háború utáni világ;
18:22--milyen volt az oktatás a háború alatt, és hol tanult tovább a háború után, majd hol talált munkát ezt követően, hogyan lesz a svábok kitelepítése miatt teljesen árva;
21:38--mi történt a kitelepített sváb rokonaival;
28:59--katonai szolgálata;
32:57--emlékei az 1956-os eseményekről;
37:38--mit csinált a leszerelés után, hogyan tanult tovább az egyetemen a munka mellett;
38:25--az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének tagjaként és elnökeként kifejtett tevékenysége
Interjúalany: Müller István
Felvétel időpontja: 2011. március 06.
