A háború alatt és után a 4 fiútestvére közül kettőt fronszolgálatra hívták, a két kisebbet pedig elvitték a szovjetek - így édesanyjával maradt, életük nehéz volt(0:10). Kondoroson a német csapatok is el voltak szállásolva, többek között Varga Jánosné házában is. Majd mituán azok kivonultak, Arad felől bejöttek az oroszok(0:47). 1944 őszén, egy közeli majorban dolgoztak, amikor hatalmas pusztítás közepette kivonultak a németek és megérkeztek az oroszok(3:00). A német megszállás alatt a nőkkel szemben nem történtek erőszakoskodások, de a szovjet katonák miatt a nőknek gyakran kint kellett aludniuk a földeken(4:34). Egy orosz tiszt rövid ideig náluk szállt meg, Varga Jánosnét el is szerette volna vinni Moszkvába, de ő nem állt kötélnek, hiába halmozta el az orosz tiszt ajándékokkal(7:10).Az orosz nők Kondoroson összeírták, hogy a helyi nők közül kik alkalmasak takarításra, Varga Jánosnét is felvették. De mivel nem értett oroszul, azt hitték róla, hogy német és ki akarták végezni. Egy hölgy megmentette az életét(11:04). Beszámol a férjével való megismerkedés körülményeiről is(12:58).A háború utáni szórakozási lehetőségekről is beszél, valamint elmondja, hogy egy alkalommal találkozott az előadást tartó Veres Péterrel is(14:19). A férje családja felvidéki magyarok voltak, de a lakosságcsere alkalmával Magyarországra telepítették őket (17:23). 1951-ben látogatóban járt Csehszlovákiában, ezekről az élményekről(a magyarokhoz fűződő viszonyról, stb) is ejt néhány szót(18:55).Az 1947-es év nagyon szűkös volt, a betevő kenyér megszerzése is nehezen történt(21:06). A férje 1951-ben újra behívták katonának, de nem szívesen ment, mert már az erdélyi bevonulás alkalmával is teljesített katonai szolgálatot(21:50). 1953-ban férjével Barcsra költöztek, nem sokkal később pedig Mohácsra (22:56). Férje nem értett egyet a Rákosi-rendszerrel, le is szerelt, majd Mohácsról hazaköltöztek Kondorosra(23:31). Az 1956-os forradalom alatt már Kondoroson éltek, ott pedig bátyját, aki tanácselnök volt meg akarták lincselni, de ez nem történt meg(24:31). A két öccse levente volt a háború alatt, emiatt vitték el az oroszok őket kényszermunkára. De sikerült megszökniük(25:33). A frontot megjárt két bátyja közül az egyiket ki akarták végezni, mert megsegített egy zsidót, de a büntetést sikerült elkerülnie(26:48).

Az interjúalany mesél az aszódi gimnáziumban töltött iskoláséveiről, pályaválasztásáról, a rendszerváltoztatásról, illetve arról, hogy hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, és hogyan lett Gödöllő polgármestere. 0:40--származása, családja, iskolái 2:18--hogyan gyakorolták a hitüket a korban 3:20--a rendszerváltoztatás időszaka, hogyan került a politikai életbe, hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, miért ezt a pártot választotta 6:09--hogyan értékeli a Kádár-rendszert 7:30--iskolai évei, élményei 12:10--hogyan kerül orvosi pályára, milyen volt az egyetem 15:00--a gödöllői MDF megalakulása, politikával kapcsolatok véleménye, miért hagyja végül ott az MDF-et, mit várt a rendszerváltoztatástól 21:29--hogyan szervezték meg az MDF kampányát a rendszerváltoztatáskor, milyen volt az MDF-piac

0:00 családi háttér, gyermekkor, 12 évesen árvaságra jutott, így a nagymama nevelte fel, 16 évesen elment gyermekre vigyázni Visegrádra 2:09 mesél a bombázásokról, és a bukerről, ahová behúzódtak 2:50 Nagymarosra ment haza, és tíz napi munkára Vácra viszik a lakosság egy részét onnan gyalog, aztán vonattal vitték ki őket a Szovjetunióba 5:25 a Szovjetunióban elkapta a vérhast, mesél az ottani étkezésrők 7:46 a kórház után mosodába ment dolgozni 12:09 1946 januárjában lengyeleket és németeket hoztak hozzájuk 21:39 az Urálnál homokot rakodtak, ahol szintén találkozott magyarokkal 25:20 a mosási munkák vége után a tisztelet kellett kiszolgálnia 27:02 1947. június 9.-én a németeket hazaküldték, őket pedig augusztus 13.-án küldték haza, közbevetőleg még néhány tábori történetet mesél el 35:32 vonattal mentek haza, a táborban élő németek és magyarok egy részével 42:00 a visszailleszkedés nehéz volt, felidézi a megérkezés napjait.